Képzeljük el, hogy ebből a két dologból teremtünk: fényből, azaz a minden jó, minden szép, minden szeretet állapotából és árnyékból, azaz a minden rossz, boldogtalan és félelmetes állapotából. Ha úgy tetszik a mindenből, abból a mindenből, ami ketté osztotta magát valami és semmire. Ebből a kettőből…

Két eset jöhet szóba: vagy átadjuk valakinek, aki fontosabb nálunk vagy feloszlatjuk. Melyik mit jelent? Amikor átadjuk valakinek, akkor egyszerűen másban él, másban létezik, tehát másban teremt. Van olyan, amikor a feloszlatásnál egyszerűen kilép vagy lépeget ki belőlünk. Miért teszi ezt lelkünk?…