Az emberiség nagy titka abban rejlik, hogy igazság születik. Ha igazán látod a világot, akkor tudod, hogy mit kell hozzátenned. Ha nincs ismereted a világról, akkor azt sem tudod, hogy mit adj vagy tegyél hozzá. Hiába hoztad le a tudásaidat és hiába ébredtél föl; ha a világ nem mutatja meg a hiányosságait, akkor nem tudod hová elhelyezni azt. Akkor azt érzed, hogy hiába vagy itt. Hiába születtél ide. Nincs értelme az életednek. Ez pedig egy dologgal szűnik meg – az igazság kiderülésével. Ha valaki azt mondja, hogy nem tudja megoldani a problémáját, mert senki sem tud segíteni rajta, az hazugság. Akkor viszont valóban senki sem tud segíteni rajta, ha nem tudják, hogy mi a problémája. Ha egy embernél van egy tudás, ami neki már nem kell, azt tovább kell adnia oda, ahol más örömmel fogadja. Ahol másnak segít. Mi arról vagyunk híresek, hogy nem beszélünk problémáinkról, vagy túl sokat mondunk el abból, ami már nem is volt probléma bennünk. Ha nem mondjuk el, hogy mi a problémánk, nem fogunk találni senkit, akinél ott van az a tudás, amit keresünk. Ha eleve elzárjuk magunkat azoktól az emberektől, akiknél lehet az a tudás, ami megoldja a mi problémánkat, akkor semmit sem fejlődünk. Annak, akinél ott van a mi problémánk megoldása, annak pedig teher. Túl sok az információ neki. Túl sok az, amikor azt mondja, hogy ennyi teherrel nem bírok tovább élni. Ezek általában szintén spirituális emberek. Olyan emberek, akik lehoznak tudásokat, hogy hogyan kéne a világnak változni ahhoz, hogy jobb legyen mindenkinek. Mit kezdesz azzal a tudással, ami megérkezik hozzád a világról, ha takarítónő vagy, vagy villanyszerelő? Mit kezdesz vele? Semmit. Nem vagy hiteles, hogy elmond. Nem fogadnak el tőled semmit. Nem tudsz változtatni a világon, csak ha te magad válsz hitelessé. Te magad fogod tudásod, tudásaid által megváltoztatni státuszodat. Akarsz tovább tanulni, fejlődni, hogy komolyan vegyenek. Ha elfogadják így tudásodat, akkor a világ szebb lesz abból, amit lehoztál hozzá. HITELESNEK kell lenned! Hogyan? Az igazság által. Minél többet vállalsz be abból, hogy nem vagy tökéletes, annál többen fognak segíteni neked, hogy tökéletesebb lehess. Minél többet tanulsz azoktól, akik szintén hordoznak tudást, annál okosabb leszel. Ha megtanultál valamit, ami már tökéletes, akkor az már igazság. Ilyen igazságokat tárolnak a szent könyveink is. Ilyen igazságokat, amelyek megállnak. Örökérvényűek, de nem minden írásunk igazság, és igaznak hitt könyveink is csak részben tartalmaznak igazságokat. Azért kell továbbfejlődnünk. Jézus korában az igazság szintén csak részben világítódott meg. Nem volt minden igaz abban a könyvben, amelyet utána írtak. Bibliának hívjuk, és nem minden igaz a Korán, vagy más szent könyvekben sem. Vannak alapigazságok bennük szép számmal, de az az igazság, amely nem aktualizálható adott korunkra, az csak igazság felé való haladás. Nem leszünk egyből tökéletesek. Van honnan indulnunk, de addig, amíg nem mérjük fel, hogy nagyon elfordultunk az igazságtól, addig el sem tudunk kezdeni megigazulni, vagy csak változni. Előbb fel kell mérünk, hogy mennyi az igazság az életünkben. Nem lesz könnyű, mert amikben hittünk, azok nem mind igazak. Nem lesz könnyű, mert sok mindent kell megváltoztatnunk. Természetesen nem az én két szép szememért, hanem azért, hogy fejlődjünk, haladjunk. Ha nem fejlődünk, akkor mindig vissza kell mennünk az alaphoz. Ha az alap jó, akkor bármekkora házat építhetünk rá. Ha az alap nem jó, akkor megállunk az építkezésben. „Ne építsd a házadat a homokra…” Ez a biblia azon tanítása, ami arról szól, hogy csak az igazságra épülő ház, élet lesz minta mások számára. Az megáll. Az hiteles. Azok, amik hamisságra, csalásra épülnek, azok bizonyos ideig vannak, azután úgy tűnnek el, mintha sosem lettek volna.

Világunkban rengeteg csaló volt már. De mind tiszavirág életűek voltak a nagy egészhez képest. Lehet, hogy soknak tűnik, ha négy-öt évig uralkodik valaki rajtunk, de ezek valójában csak tanítások számunkra, hogy nem az igazságra épültek. Ha pedig nem az igazságra épültek, akkor egy idő után elgörbülnek. Nem lesznek egyenesek. Ha nem lesznek egyenesek, akkor saját maguk megbetegítik magukat. A lelkük fog „vezekelni” azért, amit elkövettek. Megbetegszenek és meghalnak. Azok az emberek, akik igazságra építenek, örök életük lesz. Na, ez túl spirituális. Hozzuk ezt le a Földre. Ha igazságot élsz, és arra építesz, akkor tested egyenes. Ha egyenes a tested, akkor jól áramlik benne a fény. Akkor látja a lélek – azaz a fény –  a problémát benne, amit örököltél családi genetikádból. A fény megjavítja, kiegyenesíti a problémát és mehetsz tovább, mint ember és újabb tudásokat hozhatsz le mindannyiunknak. Újabb tudások csak akkor jönnek, ha át tudod adni. Ha hiteles vagy annyira, hogy átadd. Ha nem, akkor továbbgyógyul a test. Minél betegebb egy test, annál kevésbé egyenes az alap. Az alapot szüleink, nagyszüleink, őseink hozzák létre nekünk. Azt az alapot, ami elgörbült, azt csak ki kell egyenesítenünk. Hogyan? Úgy, hogy rálátunk családunkra. Úgy, hogy megértjük, hogy szüleink hazudtak. Hazudtak, mert azt hitték, hogy az az igazság. Ezért vagyunk különböző rendszerekben, vallási vagy politikai csoportokban, hogy megtaláljuk az igazságot. Az igazság azonban szét van szórva. Nekünk kell megtalálnunk! Nekünk – ahhoz, hogy új igaz alapot hozzunk létre. Ez egy játék, és nem verseny. A versenynek az a lényege, hogy meg vagyunk győződve arról, hogy jobbak vagyunk másoknál. A játéknak pedig az lenne a lényege, hogy megértjük, hogy miben vagyunk jobbak másoknál, és megértjük, hogy miben vagyunk rosszabbak másoknál. Azt, amiben rosszabbak vagyunk, azt megtanuljuk tőlük; amiben pedig jobbak vagyunk, azt mi fogjuk megtanítani számukra. Ez az ökonometria lényege. Ökonometria. Összehangolódás. Nem versengés, hanem tanulás.

Amikor társadalmunkra ránézünk, akkor azt látjuk, hogy verseng. A gyerekek 2 és 7 éves koruk között versengenek. Akkor még normális. Nekünk kell megtanítani őket arra, hogy ne csak versenyezzenek, hanem tanuljanak is egymástól! Rossz hírem van. Ha mi versengünk, akkor 2 és 7 éves korunk között megragadtunk. Megragadtunk ott, hogyha legyőzlek, akkor több lettem nálad. Ez viszont viszályt szült. Háborút. Tanuljunk belőle! Akármilyen furcsa – a háborút el lehet kezdeni ott is, hogy harcolunk a győzelemért az olimpián. Harcolunk azért, hogy országként jobbak legyünk. Mindannyian tudjuk, hogy hogyan. Tudjuk, hogy sportolóink tönkremennek azután, hogy sportkarrierüket befejezik. Ők is részt vesznek a játékban. Ha igazságra építünk, akkor emberi teljesítményünk nőni kezd. Nem össze-vissza fogunk teljesíteni, mint a doppingtól, hanem kiegyensúlyozottan. Az az ember, akinek igazságra épül a tudása, az nem borul le. Nem megy vissza teljesítménye. Toldi Miklósnak mindig meg volt az ereje ahhoz, hogy felemelje a petrencés rudat. Nem mondta, hogy ma nincs elég cucc bennem. Amikor valaki kifejlődik, azt meg kell tudni tartani. Az igazságot innen ismerjük meg. Az megáll. Nem változik. Ahhoz a változásnak árnyéka sem férhet. Ha ilyennel találkozol, tanuld meg! De, ha olyannal találkozol, hogy ikonod hol ilyen, hol pedig olyan, akkor ne tanuld meg azt tőle, mert hamis. A hamisságról írok legközelebb.