Mit jelent őszintének lenni? Igazságot. Mit jelent az igazság? Olyan utat amely egyenes. Mit jelent az egyenes út? Letérni arról ami görbe. Mit jelent a görbe út? Kikerülni valamit amit egyenesen nem látok. Ezek az utak vezetnek el minket az őszinteséghez. És minél több görbület van előttünk, annál több utat kell kiegyenesítenünk. Ha kiegyenesítettük az utakat, akkor azon járva, megváltozik. Kiigazodunk, tehát kiegyenesedünk. Ez ráhat a testre is. Minél több a testben a görbület, annál kevésbé volt „egyenes” valamelyik ősünk. Nekünk kell magunkat kiegyenesíteni.
A genetika, egy hozott út. Azt hoztuk, hogy… mindenkinek van családja, ahol ilyen olyan emberek élnek. Igazabbak, kevésbé igazak. Minél több az igazság a családomban, annál egyenesebb csontrendszerrel születek. Minél több az igazságtalanság a családomban, annál görbébb csonttal születek. Ha az igazságot szeretnéd, akkor ki kell egyenesíteni magad. Ha kiegyenesíted magad, akkor automatikusan csontjaid formálódnak, és ha kiegyenesíted csontjaidat, akkor igaz emberré válsz. Miért fordul vissza a folyamat? Mert csontjaink nem teljesen egyenesedtek ki. Akkor bármikor visszafordulhat a folyamat. Viszont ha teljesen kiegyenesednek, akkor stabillá válsz, tehát többé nem mozdulsz ki. Ezért fontos, hogy ne csak félig próbáljunk igazak lenni, hanem teljesen. Aki teljesen igaz, az soha többé nem fog elgörbülni. Aki viszont „csak” elindult a megigazulásban, és nem ért végére, az bármikor kifordulhat önmagából, és ismét hazug lehet. Azok az emberek alkalmasak vezetésre, akik teljesen megigazultak. Ezeket nyomon lehet követni, a testük miatt. Az igaz ember teljesen egyenes. Az biztos, nem fog elgörbülni többé. Stabilitást, biztonságot sugároz. Az az ember aki görbe, teste több csontja görbült, az még nem ért végére az útnak, nem egyenes teljesen.
Jó emberré válni technikákkal is lehet. Egyenesítsük ki gerincünket. Hangoljuk össze lábainkat karjainkat, és kezdjük tornával megerősíteni izomzatunkat. Ezek segítségek, ha jó irányban történik. Mi van akkor ha én jobbra görbülő csontrendszerrel rendelkezem, és olyan sportot találok ki magamnak, ami szintén jobbra görbít? baj. Akkor nem hogy javítottam volna magamon, hanem ártok. Onnan lehet lemérni, hogy hazugabb lettem. Ezt egy szülőnek észre kell venni, és olyan sportot kell választani gyermekének, amely ellenkező irányba tolja. Ezért van rendkívül sokféle sport. Van amelyik balra koordinál, van amelyik jobbra, és van amelyik középen tart és erősíti a középet bennem. Minden fontos, de onnan indulunk, hogy felismerjük adottságainkat.
A mai sporthelyzet alkalmatlan erre. Ha én erősebb vagyok jobb oldalon, akkor biztos, hogy olyan sportot ajánlanak nekem ami arra épül hogy jobb oldalt erősebb vagyok. Akkor viszont azt erősítem magamban, ami amúgy is egyensúlytalan. El fogok görbülni, és nem leszek igaz. Ha pedig olyan sportot választok amely oldalamat egyenesíteni kell, akkor alkalmatlan vagyok sokáig az élsportra. Az élsport arra épül, hogy milyen eltolódások vannak bennem. Nem a harmóniát fogja behozni az életemben hanem az egyensúlytalanságot növeli. Itt tartunk.
Nem az egészséget nézzük, hanem azt hogy mit nyerünk vele, hogy sportol valaki. Állandóan versengünk. A versengés lényege, hogy én jobb vagyok nálad. Ha én jobb vagyok nálad, akkor te biztos, hogy rosszabb vagy nálam. Erre építjük társadalmunkat, ellentétben azzal, hogy hogy lehetünk együtt jók mindenben. Ehhez semmi más nem kell, csak egy egészséges, stabil test. Ahhoz pedig nem kell más, mint idő, amely alatt átalakul a test. Ha időt szánunk arra, hogy kiigazítsuk testeinket akkor nem három évesen leszünk élsportolók, de később akár bármely sporthoz hozzá tudunk szólni, művelni tudjuk, mindenfajta egészségkárosítás nélkül. Ráadásul annak előnyét is élvezhetjük, hogy egészséges társadalmat hoztunk létre, és miután a test által vagyunk valamilyenek ezért ezek az emberek egyenesek, őszinték lesznek. Kettő az egyben. Fontos ez.
Minden tudásunk meg van, csak össze kell rakni mint egy puzzle-t. Ha összeraktuk akkor elmondhatjuk, hogy tényleg hasznos és segítő a sport, de nem így. Kiválasztunk embereket magunknak, hogy a „halálba” küldjük őket. Mindannyian tudjuk, hogy szeretteink akikre büszkék vagyunk, - élsportolóink – meg fognak halni. Azért fognak meghalni mert olyan terhelést kapnak, hogy arra még nem kész a testük. Ha egy test egyensúlyban van, akkor bármilyen terhelést fokozatosan elbír. Azok az emberek akik élsporttal foglalkoznak túlterheltek, és egyoldalúan vannak kondicionálva. Elgörbültek. Ha elgörbültek, néha egy egész pici többlet megöli őket. Ilyen van sokszor, és hirtelen szívhalálként diagnosztizálják. A test nem bírja az egyoldalú terhelést, mert kimozdul. Ez természetesen mindenre igaz. Bármi ami egyoldalú, az igazságtalanná tesz. Ha egy ember egyoldalúan tanul és elér valamit szakmájában, életében, elhiszi, hogy ő a császár. Egyoldalúvá tette. Igazságtalan lett, és nem látja, hogy más egyoldalú tudása legalább annyira fontos, az egészhez. Nem akar fejlődni, mert ő már mindent tud. Egy irányból. Ez az akadálya annak, hogy összerakjuk tudásunkat, hogy megértsük, hogy attól mert valamit tanultam, még nem vagyok Isten, hiszen nem tudok mindent. Ez is egy görbület, a lélek görbülete. Mindent elhittem hogy tudok. És akkor jönnek azok a görbületek, ami aztán végképp fölé emel mindenkinek, mikor elhiszem, hogy szellemben mindent tudok, illetve azt, hogy mindenkinél mindent jobban tudok. Akkor aztán egyáltalán nem nyitom ki magam mások felé, hiszen „mit tanulhatok tőlük?”. Mindent jobban tudok náluk. Ez a csúcs. Az ego csúcsa, a gőg. Akkor áll le az ember a tanulással, és bármilyen változtatással önmagán amikor elérte a gőgöt. Ez egy energia amely ugyanúgy hat ránk, mint bármelyik másik energia. Ha a testedben van a gőg, akkor kihúzod magad peckesen állsz, még akkor is ha közben belyukad a hátad. Nem baj. Megmutattam, hogy fölöttük állok. Ez nem jó, és látható. Bárki észreveszi a gőgöt. A gőg az utolsó, amelyhez ha eljutsz akkor nincs több. Nem mehetsz tovább arra, mert nincs fölötte energia. Megállít. Ha észreveszed, vagy szólnak hogy elérted a gőgöt, akkor innen kell vissza fordulni. Ha szerencséd van és előbb szólnak, már az arroganciánál, vagy még előbb a hitnél, vagy még előbb a hazudozásoknál, akkor gyorsabban vissza tudsz fordulni. Hová? Az igazság felé.
Azt igazság összetett dolog. Fontos hogy értsd. Az igazságot nem lehet kitalálni, mert már ki van találva. Nem lehet megváltoztatni, mert fix. Fixen áll. Az igazság a kőszikla, amelyre lehet építeni. Bármi ami ellenkezik vele, az mindig ledől. Nem tudsz olyan tudást hosszan hinni, vagy élni, amely ne az igazságra épülne, mert az bedől. Ideig óráig fenntartható, hittel, aztán felborul. Mert nerm volt igazság, mert nem volt alapja amire épülhetett volna. Miért fontos ez? Mert sokan ragaszkodnak, vélt vagy valós igazságukhoz. Ha egy „igazság” megdől, akkor nem volt igazság. Ilyenkor örüljünk, hogy kiderült. Hogy nem kell azon az úton tovább haladnunk. Nem kell több energiát bele ölnünk abba, hogy középről építsük a házunkat, tehát a tetővel kezdjük. Ha atetővel kezdjük építeni, ekkor az mindig bedől. Ha van alapja, oldalfala, akkor jöhet a tető, és jöhet akármekkora ház egy jó alapra. Ne féljünk megdönteni azt, ami nem működik. Mennyi év kell még hozzá, hogy rájöjjünk, nincs alapunk. Mennyi időt akarunk még eltölteni házunk építésében úgy, hogy nincs alap. Mindig bedől, és nem tanulunk. Továbbra is tetővel kezdünk. Értelemmel kell szemlélni körülöttünk a „tragédiákat”. Minden megtanít valamire, ha nem megsértődünk, mint egy gyermek, hanem megértjük, hogy segítenek nekünk. Hogy ne menjünk tovább azon az úton, ami úgy is a teljes összeomláshoz vezet. Nem értjük ezt. Azt mondjuk amikor leborul a tető amelyet alap nélkül építettünk, hogy bánt minket az Isten. Ver minket. Az nagyobb segítség lenne, ha Isten hagyná hogy végig építsd atetőt és akkor borul minden? Természetesen nem. Viszont ha nem értetted meg kicsiből, hogy azért borult lée a tető mert nem volt alap, akkor hagyja Isten hogy építsd tovább. Hagyja, de egy idő után összedől megint. Ekkor még jobban lázadsz és nem tanulsz. Ez azt jelenti, hogy még nem tartsz ott. Nem a tetővel kezdünk egy házat, hanem az alappal. Igen ám, de ilyenkor azt mondja az ego, hogy te már a tetőnél tartasz. Viszont a tapasztalás mást mutat. Kezdj hinni a tapasztalásnak, és menj vissza oda, ahol folytathatod házad építését. Az alapot jól kell megépíteni. Ha kész van akkor falazhatsz. Ha az is kész van akkor jön a tető.
A spirituális emberek állandóan a tetővel akarják kezdeni, és nem tanulnak belőle. Leomlik egy praxis, akkor újabb spirituális utat nyitnak, és folytatják ott, ahol elkezdték, a tetővel. Nincs alapja, be fog dőlni mindig. erről írok legközelebb és arról, hogy hogy lehet az igazságra építeni.
