Minden testnek van egy saját jelző rendszere. A jelzőrendszerek úgy működnek, hogy bizonyos információt küldenek a „tulajdonosnak”. Testünk jelez. Jelzi ha baj van, ha jól van, ha éhes, ha szomjas, ha ideges, ha feszült. Jelez. Mi pedig nem foglalkozunk vele. Sőt, azt mondjuk, hogy ne vedd komolyan, ha feszül, ha fáj, még egy kicsit tegyél rá. Edz.

Lehet egy testet felépíteni az edzéssel, és lehet egy testet lebontani ugyanazzal az edzéssel. Hogyan? Úgy, hogy nem a saját jelzésrendszerünk szerint edzünk, hanem bizonyos elvárások szerint. „ x évesen 100 fekvőtámasznak mennie kell.” És ha nem megy? Akkor is mennie kell. Ha egy test csak 20-at, vagy 2-őt bír, akkor ahhoz képest eddzük. Akkor, ha 20-at bír, akkor naponta emeljük eggyel, és ez idő alatt még nem tud százat valóban, de utána a száz után, még képes fejlődni. Az a test, amely pedig csak 2-őt bír, még óvatosabban emelkedhet. Még óvatosabban növekedhet, de előbb utóbb eléri a 100-at. Mi van akkor, ha egy test, amely 30-at bír, kényszerítődik a 100-ra? Meg fogja oldani. Le fog tudni nyomni 100 fekvőtámaszt, de maradandó sérülések, károk által. A testben apró vagy nagyobb szakadások jönnek létre. Ezek az apróbb vagy nagyobb szakadások bántáson mennek keresztül, és emlékezni fognak arra, hogy nekik nem volt jó a fekvőtámasz. Nem fogják megkívánni többé, sőt ellenérzéseket fognak táplálni a testben minden mozgás ellen. A testet viszont össze kell hangolni. Az a test, amelyik fejlődni szeretne, biztos, hogy mozognia kell hozzá. Az a test, amelyik nem szeretne fejlődni, nem fog mozogni. Ha mozogni szeretne, akkor viszont saját teste ellenállása is ott lesz. Ott lesz az emléke annak, hogy „nekem nem volt jó a mozgás”. Fájt nekem, nem élveztem. Ezek a sejtek, amelyek bántáson mentek keresztül, ezt fogják jelezni. Minden sejtünknek meg kell adni azt, amire szüksége van. Az egyiknek a pihenést, a másiknak a mozgást. Hogy lehet egy testen belül ezt közös nevezőre hozni? Ilyenkor kapcsol be az agy. Az agy irányít. Megértette, hogy bántotta a testet azzal, hogy túl hajtotta Őt. Megértette, hogy nem bánhat „kesztyűs kézzel „a többi sejttel, mert elgyengül teljesen a test, és megértette a mértékletesség elvét. Próbanapot kell tartani. Mit bírunk, hol tartunk edzettség szinten. Ha jól állunk, akkor ahhoz képes vállaljunk edzést. Ha nem jól állunk, akkor pedig ahhoz képest kezdjük el edzeni magunkat otthon. Miért fontos az otthon? Mert ott nem látja senki. Senki olyan, aki jobb nálunk. Senki olyan, akinek meg akarunk felelni, akihez föl kell nőnünk.

Az edzőteremnek az a lényege, hogy motiváljon, hogy milyenné szeretnél válni. Ha nagyon nagy a különbség, akkor még először otthon edz. Addig eddz otthon, amíg megfelelő motivációd van. Ha elfogyott, akkor menj le és kezd újra a motiváció gyűjtést, de ne feledd, egészséges testre nézz rá.

Mitől lesz egy test egészséges? Attól, amit kisugároz, nem attól, amit mögé teszünk tartalomként. Egy test egészsége nem attól függ, hogy mekkora izomcsoportjai lesznek az egyénnek, hanem attól, hogy hogy érzi benne magát. Egészségesebb lehet egy nyüzüge kis ember egy óriásnál, hiszen anatómiájában nem tett akkora károkat, mint ellenkező társa.

A nagyságról. Minden testnek van egy alapja. Az a genetika, amit hozol otthonról. Mindent lehet növeszteni, nagyítani, változtatni, ha először eléred a maximum genetikádat. Ha azt elérted, akkor újabb minta kell. Miért fontos mindenkinek a tökéletes test? Azért mert a tökéletes még nem született meg. Ha az megszületik, akkor az ember a tökéletes testben minden meg tud valósítani. Mindent, amit szeretne, mégpedig úgy, hogy mindenki mintaként fogja őt tekinteni. Ezért hajtunk, és ezért hajtjuk szét testünket. Nem tűnik fel az számotokra, hogy a tökéletes test illúzió? Még nem született meg. Miért mondom, hogy illúzió? Azért mert valaki arra születik, hogy nagyon nagy dolgokat találjon fel. Valaki pedig arra, hogy olimpikon legyen. E két különböző élethez két teljesen különböző test kell. Mindkettőjüknek az a tökéletes test, amelyben megvalósíthatják azt, amire születtek. Annak, aki feltaláló szeretne lenni, nem az izmaiba kell az energiát, azaz a vért áramoltatni, hanem az agyába. Annak viszont, aki olimpikon akar lenni, nem elég ha okos és bölcs, mert nem éri el célját, neki minden energia, azaz vér az izmait kell hogy töltse. Miért versenyzik ez a két tábor? Azért, mert nem tanulták meg egyensúlyba helyezni  magukat. Aki egyensúlyba helyezi  önmagát, annak folyamatosan egyre több ötlete érkezik, és egyre többször érzi a fizikai test hívását a sportra. Sportolni jó, de érteni is az. Mindent szeretnél, de nem érted, hogy hogyan. Úgy, hogy önmagadra figyelsz. Nem úgy, hogy az aktuális trendeket figyeled, hanem úgy, hogy megnézed azt, hogy te honnan indulsz: milyen genetikából, és az ellenkezőjét kezded fejleszteni. Azt kell kiegészíteni, ami még nem tökéletes, vagy ami még nincs. Ha okos vagy, akkor tornázz, ha edzett vagy: akkor okosodj, és rájössz, hogy minden oldalnak igaza van valamiben. Jó érzés szép edzett testben élni, és jó érzés okosnak, bölcsnek lenni. Önmagadban alkoss teljességet. Önmagadban éld meg a teljességet, úgy, hogy ne állj egyik oldal pártjára sem, hanem tanuld meg átélni mindkettőt. Minél inkább átéled mindkettőt, annál inkább leszel minta számunkra. Egyensúlyban élni jó. Nagyon jó. A harcokat mindig a szélsőségességek okozzák. A szélsőségesség pedig mindig abból fakad, ha megérted, hogy nem lehetsz okos vagy erős egyszerre, ezért valamelyiket választanod kell. Szerintem pedig lehetsz okos és erős is egyszerre, de persze nem ugyanannyi időn belül. Ha megérted ezt, akkor nem harcolsz a világgal. Nem akarsz valamivel kitűnni, és nem akarod valamiben magad mögé kényszeríteni az embereket, hanem rájössz arra, hogy mindent megtanulhatunk, birtokolhatunk, hiszen életünk egy tanulás. Azt tanuljuk, amiben még nem vagyunk elég jók. Minél jobbak leszünk valamiben, annál több emberrel hangolódunk össze, és annál több mintánk lesz tanulásunk útján.

Nem elég a szlogen, hogy ne háborúzz. Mellé kell tenni az értéseket. Ne úgy neveld gyermekedet, hogy egy valamiben legyen jó, hanem úgy, hogy utána még sok valami lesz, amelyben szintén fejlődjön. Legyen egyensúly bennünk, és akkor a világban megszűnik a harc. Jó gondolkozást kívánok ezen a testben.