Csodálatos élmény megélni a teremtést, de kevésbé csodálatos az odavezető út. Amikor szembesülsz azzal, hogy nem igazán azt teremted, amit szeretnél, az a mindenkori önismeret. Hogy is van ez? Szeretnénk valamit teremteni. Elkezdünk hinni abban, hogy meg fog valósulni. Miért nem történik meg, vagy miért történik az ellenkezője, vagy miért a körülöttem lévőknél látom az eredményét annak, amit magamnak szerettem volna teremteni? Ezek és ehhez hasonló kérdések tömkelegével szoktatok felkeresni engem. Válaszaim a következők: ha teremteni akarsz, hinni kell abban, amit teremtesz. A hit ereje akkor lesz látható, ha tényleg hiszel. Az, hogy kimondod, hogy hiszel, egy érzést fog benned kelteni: ennek az érzésnek örömnek kell lenni. Amikor öröm helyett félelem van benned, akkor nem hited van, csak szeretnél hinni. Minél több a hit valakiben, annál könnyebben, gyorsabban teremtődik meg, amit szeretnél. Amikor nem hiszel valamiben vagy amikor hiszel, de félsz, ugyanaz történik: nem teremtünk semmit. Ha nem hiszek valamiben, akkor is irányt adok teremtésemnek. Azt, hogy nem arra megyek, nem kérem azt. Amikor hiszek valamiben, az is egy irány, de ha hiszek, majd félek tőle, akkor az irányból - ami elvisz a hit által a teremteni valóhoz - hátrafelé haladás lesz. Miért? Mert hinni valamiben elindulás egy úton. Utána már csak két irány létezik: előre és hátra. Ha előre akarsz haladni, akkor a hited kimozdíthatatlan, stabil. Ha viszont nem sikerül haladni előre, akkor a hiteden rés van, azaz hiány van benne. A hiány pedig olyan, mint egy szelep, amiből folyamatosan szökik a levegő. Ha több levegő szökik ki belőle, mint amennyi a hit által bemegy, akkor hátrafelé fogsz haladni. Van értelme akkor is megkísérelni a teremtést, ha lyukas a rendszer, tehát van benned félelem, viszont akkor tudnod kell, hogy a hitről folyamatos tanubizonyságot kell tenned. Folyton meg kell erősítened azt, amiben hiszel, hiszen akkor adsz energiát előrefelé. Ha sok energiát teszel a hiten keresztül valamibe és mégis egyre távolabb kerülsz tőle, akkor nagyobb a lyuk, mint szeretnéd, ezért azzal is foglalkozni kell, hogy a lyukat orvosold. Mitől van a lyuk bennünk? Hogy kerül szervezetünkbe olyan lyuk, ami hiányt jelez bennünk? A lyuk bántások tömkelegéből születik. Olyan bántásokból, amelyet egymás felé mondunk, teszünk, cselekszünk. Ezek a bántások lehetnek véletlenszerűek és szándékosak. Aki szándékkal bánt, annak egyértelműen visszaérkezik a tanítás, miszerint őt is szándékkal fogják bántani. Semmi nem üt nagyobb sebet egy testen, mint a szándékos bántás. Aki kapott bántást, annak a testében lyuk van. Minél nagyobb bántásokat kaptunk, annál nagyobb lyukak keletkeznek a testünkön. Amikor pedig teremteni szeretnénk, akkor a hit és minden energia - amit a teremtésbe teszünk - a lyukon távozik. Ha valaki olyan van körülöttünk, aki szintén szeretne valamit abból, amit teremteni akarunk, át fog menni hozzá az az energia, amit a mi teremtésünkre szántunk. Aki ilyenkor körülötted van, jól jár, de tartozni fog neked, tudtotokon kívül is: ezek is karmák. A tartozás pedig behajtásra kerül. Aki tartozik, annak mindig ki kell fizetnie a tartozását. A feladat tehát az, hogy tegyük magunkat teljessé, hogy ne legyenek lyukak, rések rajtunk, amik a testünkben találhatóak. Aki bánt, az vagy hang, tehát kimondott szó formájában bánt vagy tettekkel vagy valamilyen számodra ismeretlen módon, mint kibeszélés vagy árulás. Így szoktunk bántani. Ezek a szavak - amik hangok - elindulnak és megcselekszik azt, amire elküldtük őket. Bánt, ha ez volt a cél. Bánt, ha nem is tudtunk róla. Bánt, ha csak véletlenül csúszott ki a szánkon és bánt, ha akarattal tettük. Ezek a szavak vagy inkább hangok egy hullámhosszat képviselnek az univerzumban. Azok a hangok, amelyek elindulnak, megkeresik azt, ahol szintén hasonló hullámhosszokat találnak. Amikor téged bántanak, akkor az a hang megkeresi a testedben azt a sejtet, szövetet vagy akár szervet, ahol hasonló hullámhossz vagy rezgés van. Azt mondják, hogy a szegény embert az ág is húzza. Minél betegebb vagy, annál könnyebben kapcsolódik be a bántás. Minél egészségesebb vagy, annál kevesebb helyet talál a rossz hullámhossz benned: ha egészséges lennél, akkor az a tökéletesség. Az egészséges embert nem lehet már bántani. Miért? Mert nem tud egy rossz hullám bekapcsolódni abba, ami már tökéletes. A tökéletes nem változik. Az már tökéletes, de minden - ami nem tökéletes - alakul, alakítható. A cél a tökéletesedés.

Az emberi test magában foglalja ezt a programot születésekor, hogy tökéletesítés: ezzel indulunk. Minél inkább akarunk tökéletesedni, annál inkább kell tudnunk önmagunkat reálisan, tisztán látni: azt, hogy honnan indulunk. Szüleink viszont nem láthatnak minket, csak hihetnek abban, hogy mindenre képesek vagyunk. Ez igaz is és először az ő hitük segít számunkra abban, hogy tökéletesítsük magunkat. A hit és az elvárás nem ugyanaz. Hinni abban, hogy képes lesz gyermekem felállni, néha természetes nekünk. Valószínüleg azért, mert mi is fel tudtunk állni: ezért ebben könnyű hinnünk. Hinni abban, hogy lediplomázik gyermekünk: nehéz, ha mi nem diplomáztunk le. Amit mi megtettünk, abban könnyű számukra adnunk. Mutatjuk az irányt, hogy meg tudja csinálni, hiszen mi is megtettük: a szülei és ő belőlünk van. Ez a hit, de hinni mi csak abban szoktunk, amit mi már megéltünk vagy valakivel láttuk, hogy megtörténik. Mi a hit valójában? A nem látott dolgokban való meggyőződés. A hit arról szól, ami eddig nem volt, amit eddig nem alkottak, nem teremtettek, de mégis van. Mégis hiszünk abban, hogy megteremtődik általunk. Van, amikor kicsi a hite valakinek, pl. a gyógyulásban. Ilyenkor sokan imádkozunk, sokan kérünk segítséget a valaki gyógyulásáért. Ezek a csoportok - ahol többen vagyunk - segítenek számunkra. Elhivatott emberek ilyen foglalkozást választanak, ahol másoknak segítenek, pl. pap, lelkész vagy orvos, ügyvéd, stb. Minden foglalkozás rólunk is szól természetesen, hiszen abból élünk, de vannak, akik magukat háttérbe szorítják mások kedvéért. Ennek az eredménye az is, amikor a másikat bántják és te - aki háttérbe szorítottad magad az ő javára - megkapod a bántást. Ha ő a fontosabb, akkor tiéd minden, ami őt terhelné. Ezek a segítők nem élnek sokáig: önfeláldozók. A segítők akkor tudnak igazán segíteni, ha hosszan élnek. Mi kell ahhoz, hogy hosszan élj? Egy test, amit gyógyítasz, amivel törődsz, amit szeretsz. Legtöbbször mi bántjuk a testünket saját magunk bántásaival. Minél jobban bántod a tested, annál több lyukat hozol létre benne. Minél több a lyuk, annál kevésbé fog látszani a teremtésed, hiszen a lyukon elmegy az energia. Minél kevésbé történik meg, amit kérsz, amiért imádkozol, annál kevésbé fogsz hinni. Ha már nem hiszel, megszűnik a teremtésed és nem fogod élvezni az életet. Aki nem élvezi, az elmegy. A test elkezdi lebontani magát, a lélek pedig elkezd tervezni egy új életet. El kezdesz vágyódni egy új élet felé, ami kimozdít jelenlegi testedből és elindul az új teremtése. Ha új életre vágysz, gondold végig, hogy mivel jár. „A régiek elmúlnak és íme: újjá lesz minden” Az új ebben az esetben egy új testben való leszületés, amit megelőz egy halál. A teremtés nem várja el tőlünk, hogy mindig új testbe szülessünk. Sőt a teremtéshez fel kell nőni. Felnőttként tudunk csak teremteni, amikor a szabad akaratunkat „lekérjük”. Ha lekértük, onnan működik. Tanuljuk meg használni, mert napról napra teremtünk. Miből? Abból, amink van: hitből vagy hitetlenségből, erőből vagy gyengeségből, jó vagy rosszindulatból és minden teremtésünkért felelősséget kell vállalnunk. Olyanok vagyunk ebben, mint szülőként, amikor gyermekünkkért felelősséget kell vállalnunk. Addig, amíg önálló tudatra ébred, addig, amíg ő fog teremteni magának. Utána már nem kell felelősséget vállalni érte, viszont gyönyörködhetünk a teremtésükben, abban, amit alkottunk. Ugyanígy gyönyörködhetsz abban, hogy mit hoztál létre az életedben családként, barátként, menyasszonyként, vőlegényként, igaz vagy igaztalanul. Miket teremtettél és mivé váltál teremtéseid által? Azért jöttünk mindannyian ide a földre, hogy élvezzük a játékot, azért, hogy teremtsünk. Tanuld meg tested helyreállítását és az abból való teremtést. Élvezd, hogy egy jó egészségben lévő test mennyire boldog. Élvezd, hogy egy boldog ember nem akar bántani. Élvezd annak gyümölcsét, amit teremtettél és vedd észre azt is. ha rombolsz. Vedd észre azt, ha ártasz és tegyél ellene önmagad gyógyításával. Erről írok legközelebb.