Boldogan indulunk neki az életnek, amikor a lélek bekapcsolódik a testbe. Boldogan és várakozással teljesen, hogy mi fog történni. Várjuk, hogy milyenek leszünk, hogy fogjuk érezni magunkat a testünkben, a családunkkal, az éghajlatunkon, stb.: minden várakozással teli. Aztán amikor elindul az élet, már nem vagyunk tudatosak arra, hogy mit is terveztünk lélekként, mi volt a célunk, hiszen a „köd” leereszkedik és elfelejtünk mindent. Így kezdjük az életet, ami elsősorban a testtől függ, hogy az milyen állapotú lesz. Aztán attól, hogy mennyi szeretetet vagy bántást, jó indulatot vagy rossz indulatot kapunk, majd végül attól, hogy mennyi tudás birtokába lehetünk, tehát mennyit tanulhatunk meg abból, amit elődeink már tudnak, tudtak: ezen összetevők alapján indul az életünk.

Amikor új életet kezdünk felnőttként, ezen tudások alapján választunk párt és próbáljuk egyesíteni életeinket. Fontos, hogy mit viszünk kapcsolatainkba. A testet erősíthetjük szeretettel is. Hallottatok már a szeretet erejéről? Mindenkiben van, de nem mindenkiben azonos mértékű. Sokan nem is gondoljátok, hogy a szeretet, amely rezgésében a legnagyobb, mérhetően milyen „csodákra” képes. Minél magasabb rezgésekkel vesszük körül magunkat, annál egészségesebbek, boldogabbak, szebbek leszünk. Minél alacsonyabb rezgésű energiákkal vagyunk körülvéve, annál bántóbbak, fájdalommal telibbek és gonoszabbak leszünk. A szeretet csodákra képes, viszont sokszor hallom, hogy miért nem tudtam megmenteni a gyermekemet a haláltól vagy a párkapcsolatomat a szakadástól, pedig mindennél jobban szerettem őket. Sajnos mint minden, a szeretet is mérhető. Van, akiben kevés van, és van, akiben sok. Akiben kevés van és minden szeretetével próbálja megmenteni a családját, lehet, hogy nem sikerül, mert ő benne kevés volt a szeretet. Akiben pedig sok van és csak egy keveset is ad belőle, tud gyógyítani, segíteni vele. Mitől függ, hogy mennyi van bennünk? Attól, hogy mennyit kaptunk gyermekként. Mennyit adtak azok a számunkra, akik körülvettek minket. A sokból lehet, hogy sokat kaptál és úgy tudsz szeretni, mint senki más, de ha a kevésből vagy a semmiből kaptál meg mindent, akkor sem tudsz nagyon sok szeretetet adni sajnos. Megadhatunk mindent gyermekeinknek, de csak abból tudunk adni, amink van és annyit tudunk adni, amennyink van. A jó hír az, hogy gyűjthetünk hozzá mástól is később, mint a szüleinktől. Lehet egy tanár, aki segít és szeret minket, egy jó főnök a munkahelyünkön, egy spirituális vezető, egy pap vagy egy társ, aki szeret. Bárhonnan, ahol van, kaphatunk, gyűjthetünk szeretetet. Miért fontos a szeretet? Mert ez a legfőbb energia földünkön. A nap sem tud annyi energiát adni, mint a tiszta szeretet. A víz sem tud úgy feltölteni, meggyógyítani, mint a szeretet. Minden mérhető. Az az ember, aki sok szeretetet kap, gyógyul. Az, aki nem, az nem tud gyógyulni, fejlődni és nem tud elmenni sem könnyen. A szeretet ereje ugyanolyan, mint egy hidrogén bombáé, és ugyanolyan módon mérhető is. Miért van olyan nagy szükségünk a szeretetre? Azért, mert földünkön bármi, ami elfogy, az hiány. A hiány pedig betegséget jelent. Minden betegségnek van egy lelki oka is. A szeretet, mint energia gyógyít és a bántás, mint energia öl. Ha mindent helyre szeretnénk állítani a testünkben, ami nem jó, akkor előszőr rá kell látnunk, hogy hol a probléma, majd meg kell határoznunk, hogy mivel szeretnénk betölteni a hiányt. A hiány betöltésére a testben anyagra van szükségünk, de az anyag a kvantumi (számunkra nem látható) részecskékből mozgás hatására áll össze. A kvantumi például a fény anyagszükséglete is. A fény pedig az anyaggá válás folyamata, hiszen a fénytelen vagy sötét, a teljes hiány, míg a fény már az anyag kezdete. A fény ahogy sűrűsödik mozgás hatására, úgy kezd tömörödni, anyaggá válni. Az anyagot a szeretet tudja leképezni. Amikor gondolunk valamire, akkor már teremtünk. Amikor szeretettel gondolunk valamire, akkor gyorsabban teremtünk. Amikor pedig a szeretet párosul a hanggal, akkor szólunk és lesz. Amikor viszont szeretet nélkül, azaz pozitív töltés nélkül szólunk, akkor azt teremtjük meg, amit az indulataink, azaz hiányosságaink alapján tudunk megteremteni. Szeretethiányból szeretetlenséget teremtünk. Pl. Ha valaki szeretne neked segíteni és azt kívánja, hogy legyél boldog, de ő maga bántó, gonosz, szeretethiányos, akkor abból tud adni, amilye van. Nem tudod majd, hogy miért, de pont az ellenkezője fog teljesülni annak, amit kértél. Nem azért, mert bántani akart, csak egyszerűen abból tudott adni, amilye volt. Ezért fontos, hogy megválogassuk magunk számára a környezetünket. Ezért fontos, hogy ismerjük meg magunkat és az energiáinkat is: az is mi vagyunk, az a kisugárzásunk. Lehet, hogy egy mérnök kinevet, hogy milyen energiákról beszélsz, de azzal ő is tisztában van, hogy kisugárzásunk van. Ettől válsz szimpatikussá vagy unszinpatikussá mások számára. Ettől lesz kedved megismerkedni és beszélgetni valakivel és ezért fordulsz el egy másik valakitől végleg. A szimpátia a kisugárzás. A szeretet kisugárzása gyógyít. A gonoszság kisugárzása öl. Minden a te kezedben van. A gyógyítás szeretettel akár és a bántás a gyűlölettel akár. Te döntöd el, hogy mit szeretnél, de előtte ismerd meg magad, hogy ki lettél. Milyenné formált téged a családod, a közeged és hogyan látod a környezetedet, milyen visszajelzéseket kapsz. Szeretnek és tisztelnek vagy akár bántanak és ki nem állhatnak téged. Az is fontos, hogy ha nem szeretnek, változtathatsz. Keress olyan embereket, akik kedvesek, boldogok és jó energiáik, kisugárzásuk van, vagy ha a másik oldalt szeretnéd megtanulni, akkor kerülj közel bántó emberekhez és tapasztald meg az életüket. Azért fontos ez, hogy később tudj dönteni. Legyen rálátásod mindenre és tudd, hogy te fogod alakítani felnőttként magad. Ott már te döntöd el, hogy szeretetet vagy inkább bántást fogadsz be.

Lehet, hogy furcsán hangzik, hogy dönthetsz úgy is, hogy nem kéred a bántást, de dönthetsz. Eldöntheted, hogy akár a családtagjaidtól is távol tartod magad felnőttként, ha csak bántottak. Eldöntheted, hogy akár új emberekkel töltöd fel az életed, ha mindenki csak bántott a családodból, de a cél mindig az, hogy valamilyenné válva, éld azt. Hogy lehet látni azt, hogy milyenné váltál? A visszajelzésekből. Mindenkinek vannak visszajelzései. Azt mondják, hogy megsavanyodtál vagy hogy kivirultál vagy bántó lettél, vagy jó és öröm melletted lenni, stb. Ezekből tudod eldönteni, hogy az az irány, amit választottál, jó e. Olyan lettél, amilyen szerettél volna lenni vagy még kell fejlődnöd a szeretetben. Általában bőven tudunk fejlődni még benne, de van, akinek más a célja. Őket is tiszteletben kell tartanunk, hogy megtanulják, amit szeretnének, de valószínűleg nem fogod a társaságát keresni annak, aki bánt, aki durva, arrogáns, önző, ha te a szeretetet szeretnéd megtanulni. A szeretet az az energia, amely magában foglalja az összes pozitívat, mint a fehér fény, míg a gyűlölet az az energia, amely magában foglalja az összes negatívat, mint a fekete fény. Ennek árnyalataiból áll világunk és sajnos nincs egy központi vezetőnk jelenleg, aki segítene minket abban, hogy eldönti az emberiség haladási irányát. Azt, hogy a pozitívba vagy azt, hogy a negatívba haladjunk. Ezért van harc világunkban, mert a pozitív és a negatív összecsap mindig. Egy irányt kell kiválasztanunk és mindenkinek a magához képesti fejlődést kellene „pontoznunk”, de az akkor legyen pozitív vagy negatív. Az irányt határozzák meg a vezetőink és ezért van égető szükségünk vezetőre. Majd ha megvan az irány és mindannyian egy irányba haladunk, akkor már csak a társadalmi különbözőségekkel foglalkozunk majd. Addig pedig vezetőért, vezetőkért kiáltunk. Erről írok legközelebb.