A teremtés nem valami elvont kifejezés. Naponta éljük meg. Teremtünk: szóval, hittel, tettel, beszélgetéssel, stb. A teremtés többféle lehet: építő és leépítő is. A leépítő és az építő teremtés is ugyanannyi energiát emészt fel. Az energia a hozzáadott benzin: ha nincs benzin, akkor nem tudunk elindulni. A benzin ahhoz kell, hogy elinduljon a teremtés, hogy elinduljon amit szeretnénk. Az az erő, a lendület, a hit. A teremtéshez viszont önmagában csak egy tér kell, amely már magában foglal bizonyos mennyiségű és bizonyos minőségű energiákat: ez a test. A test az a tér, amely körbezárja, megalkotja energiáink által testünket. Ebből a testből teremtünk olyat, amilyet tudunk.

Milyen hatással van teremtő erőnkre illetve teremtésünkre a baráti társaságunk?  Óriási hatást gyakorol ránk: ha barátaink bántóak, durvák, arrogánsak, akkor én folyamatosan ennek az energiának a hatása alatt állok, ha hat rám, akkor beengedtem magamba, ha beengedtem magamba, akkor már az az energia is bennem részt vesz a teremtésemben, mert senki nem tud másból teremteni, mint ami benne van. Jóságból jót teremtünk, rosszaságból pedig rosszat tudunk csak teremteni. Alakítsd át magad. Alakítsd át baráti társaságodat, hogy építő legyen számodra, hogy jót vagy legalább jobbat teremts. Kinek? Nekünk, mindannyiunknak, akit itt a földön élünk. Az állatoknak, a növényeknek, a szélnek, az esőnek, a fénynek és minekünk embereknek. Mitől függ a teremtésünk? Tőlünk: attól, hogy kivé válunk felnőttként. Minél jobb emberek vagyunk, annál szebb világot alkotunk. Ez a mi vizsgamunkánk. Életünk fő műve és a büntetésünk vagy az áldásunk az, hogy benne kell élnünk. Saját magunk által alkotott világunk az otthonunk. Annak rabjai vagy szállodájának élvezői leszünk.

Hogyan hat ránk a közeg, amely által teremtünk? Negatívan illetve pozitívan. A közeg a barátaink: azt szokták mondani, hogy a családodat nem válogathatod meg, de a barátaidat igen. Ahhoz nincs szükség engedélyre, hogy barátkozz valakivel, aki szimpatikus vagy valamiért tetszik neked, ha felnőtt vagy. Egy gyereket még vezetni kell. A barátaival kapcsolatban is: ha nekem felnőttként nincsenek barátaim, akkor ebben nem fog segítséget kérni tőlem gyermekem, mert nem leszek hiteles számára. Ha viszont vannak barátaim, akkor taníthatom őket arra, hogy miért javaslom azt a gyermeket számára barátként a másikkal ellentétben.

 Mi valamilyen energiarendszeren belül működünk párunkkal. Ebbe születik gyermekünk is: ha hoz ebbe az egységbe egy olyan új energiát, pl. haragot, dühöt, indulatot, ami eddig nem volt része az energia mezőnknek, akkor megborul a rend a családunkban. Honnan hozza ezt az új energiát gyermekünk? Onnan: akivel időt tölt, onnan: akiből merít tudást, hitet erőt vagy akár haragot, dühöt, bármit. Ha egy család magasabb rezgésen van, akkor tanítsa meg gyermekének, hogy hogyan találjon olyan barátokat, akik hozzá hasonlóak. Az iskola egy gyűjtő közeg, sokfélék benne a diákok. Onnan választ leginkább magának a gyermek és olyanná válik, amilyen a barátja, pontosabban egymásra kellene hatniuk. Egymásra lehet úgy is hatni, hogy az okosabb elfogad mindent az erősebbtől vagy fordítva is. Ez kizárólag tőlünk, szülőktől függ, hogy mit vesz át gyermekünk barátaitól. Attól függően vesz át tudásokat, hogy saját magával tisztában van e vagy sem: ha tudja általunk, hogy milyen Ő, akkor ahhoz képest vesz át tudásokat, hogy mivel lehetne több. Ha nincs tisztában általunk azzal, hogy milyen Ő, akkor bármit, ami szimpatikus, megtanul és átvesz másoktól. Így nálunk lehet jobb és rosszabb egyaránt. Nem irányítottan halad, hanem véletlenszerűen. Ha viszont mi mutatjuk számára az irányt, akkor nem halad véletlenszerűen, hanem tudatossá válik. A tudatosság: tudás, értés. Értem, hogy mit miért kell tennem. Pl. Tudom, hogy kommunikációs hiányosságaim vannak, ezért olyan emberekkel veszem körül magam, akik jól kommunikálnak. Tudom, hogy érzelmileg nem vagyok túl erős, akkor érző, szerető emberekkel veszem körül magam és fejlődök. Ezek az emberek bevesznek maguk közé, de csak addig, amíg látják, hogy fejlődök. Ha csak nézem őket és nem tanulok tőlük semmit, nem kezdek hasonlítani hozzájuk, akkor előbb utóbb kilöknek magukból. Kilöknek, mert lehúznám őket. Az én energiám is hat rájuk. Nekik is fontos, hogy haladjanak. Valamiben nekem is húzni kell őket. Ha én is tudok adni számukra és ők is tudnak adni nekem, akkor barátság alakulhat ki. Ha csak én tanulok tőlük vagy ők tanulnak tőlem, akkor vezetői vagyunk egymásnak, ami nem barátság. A barátság kölcsönös: olyan ritka fogalom ez ma világunkban, hogy nem is analizáljuk kapcsolatainkat, csak azt állítjuk, hogy van vagy vannak barátaink. Ha gyerekkori barátunkkal néha tartjuk a kapcsolatot, az már rég nem biztos, hogy kölcsönös. A kölcsönösségen gondolkozzatok el és kezdjétek végig gondolni, hogy miben szeretnétek változni. Ha végig gondoltátok, akkor az alapján kezdjetek keresni embereket, akik talán még barátaitok is lehetnek, vagy akiktől  tanulni tudtok. A tanítók még nem barátok: akkor lesznek a barátaitok, ha ugyanannyit tudtok nekik adni. Ha nem hiányzik a találkozásotokkor senki, aki nincs ott. Ha megszűnik a tér és csak ti vagytok, kitöltitek azt: ez a barátság, több mint segíteni akarás. Ez a szándék azonban tényleg elvezethet egy barátság kezdetéhez, mert ha adni szeretnél és ha jól érzi magát benne a másik, akkor el kezd visszaadni. Érezzétek jól benne magatokat. Élvezzétek, hogy adtok és élvezzétek, hogy kaptok, de ne felejtsétek, hogy nem adhattok mást, mint amik vagytok. Legyetek teljesek a szeretettel, mint Jézus. Legyetek teljesek a békével, mint Buddha, és legyetek jók, mint Mohamed. Mohamed a jóság hordozója volt. Milyen érdekes, hogy a jóság mesterétől születik a legtöbb terrorista. A szeretet gyermekeitől született valamikor a legnagyobb gyűlölködés, és ahol a béke hordozója élt, ott sokáig nagy volt a békétlenség… Erről írok legközelebb.