Sokszor szoktam beszélni az alsó piramisról, ami a családod. Ritkán beszélek a felső piramisról. Könnyebb érteni a „fent”-et, ha már megértettük nagyjából a „lent”-et. A lent tehát anyukám és apukám családja. Ez kapcsolódik össze bennem. A család kiterjedése nagy. Minél nagyobb, annál nagyobb a piramisod, amit meg kell oldanod. Van, aki „csak” annyi információval érkezik, hogy apukájával és anyukájával sikerüljön a béke. Van, aki viszont családjának hetedíziglen vagy kilencedíziglen szeretné megoldani a problémáit. Aztán ehhez jön egy felső piramis. Az is a családod, csak nem a földi családod. Te és én, mi mindannyian éltünk már itt többször, és éltünk már más univerzumokban, csillagrendszerekben többször. Ha fentről érkezik az információ, akkor az azt jelenti, hogy abban, amit meg szeretnél oldani, már megvolt a megoldásod, de egy másik univerzumban vagy csillagrendszerben történt. Ha ott meg tudtad oldani, akkor „csak” ki kell nyitni az agyadban azt a tudást, amely már egyszer működött. Ha pedig itt a Földön volt már valamikor régen, egy régi életedben rá megoldás, akkor pedig azt kell kinyitni az agyból. Ez a fent és a lent lényege. Az agyban minden ott van. Ne keresd máshol, dehogy azt kinyisd, ami az agyad, össze kell hangolódni vele.

Először is kell egy középpont az agyban, amely meghatározza, hogy honnan van a fent és honnan van a lent benne. Ezen a középponton fölfelé is és lefelé is tudunk lépkedni – egy vízszintes képzeletbeli vonal által. Ha az igazi középpontot szeretnénk meghatározni az agyban, akkor nem elég félbevágni, mert kell egy függőleges képzeletbeli vonal is, amely fentről lefelé halad. Fentről lefelé tetszőlegesen haladhat addig a vonal, amíg meg nem egyezünk egy külső középpontban, amely nagyjából a koronacsakra bejárata. Ha így felosztjuk agyunkat, akkor találunk benne egy középpontot. Ez a középpont határozza meg, hogy melyik területét nyissuk ki az agyunknak. A jobb, azaz női oldalt; vagy a bal, azaz férfi oldalt. A lenti női oldalt vagy a lenti férfi oldalt; vagy a fenti női oldalt vagy pedig a fenti férfi oldalt. Ez az osztódás. Eddig van egyensúly bennünk. Ez az első nyolc sejt bennünk, amely teljes tudatosságunkat hordozza. Ezek az őssejtek, amelyek a méhben– két sejt találkozása kapcsán – azonnali osztódásnak indulnak. Nyolc egyforma sejtre szakadnak, amelyben benne rejlik az összes tudásunk – hogy lehetünk olyanok, akik a földi utat követjük anyai vagy apai ágon; és lehetünk olyanok, akik az égi, azaz a fenti utat követjük anyai vagy apai ágon; és lehetünk ezeknek mixei, hogy követjük a lenti és fenti anyait, és követjük a fenti és lenti apait. Ezek a tudások segítenek felnyitni bennetek a matematikát és a valószínűségszámítás alapjait. Ez a szakrális geometria alapja. Valóban a legalja, de könnyen tudtok ráhangolódni mindarra, ami a közepe. Nem elég a közepétől indulni, mert egy idő után nem tudtok továbbhaladni.

A szakrális geometria azért szakrális, mert olyan tudásokat is lehoz, amelyek eddig itt a Földön nem léteztek. Ez a szakrális, hogy föntről való. Az pedig a földi, amit már értünk és tudunk. Ahhoz, hogy tudásunk táguljon, hozzá kell nyitni újabb tudásokat. Honnan szerezzük az új tudást? Fentről. Miért félünk az új tudásoktól? Mert ismeretlen. Hogyanakarjuk tágítani tudatunkat, ha megijedünk, és bemerevedünk az újtól? Az új csak föntről jöhet. Egy olyan univerzumból, ahol még nem jártunk. Egy olyan világból, amely még nem ismeretes számunkra. Ahhoz, hogy ezeket az új tudásokat be tudjuk fogadni, tanulnunk kell. Hol? Itt. Itt a Földön. Amikor valaki külföldre megy és hoz valamit, ami itt nincs, azt is be kell tudni fogadni. Ahhoz, hogy egy újabb osztályba lépjünk, ahhoz előtte fel kell készíteni minket arra, hogy ott valami más lesz. Másra számítsunk! Ezeket az iskolákat életünk végéig járjuk. Az új tudást, hogy valamit szeretnénk megérteni. Újat akarunk, de ahhoz mindig jobban és jobban kell értenünk a régit. Ha új tudást szeretnél, tapasztald meg, hogy hol vannak a határaid az új befogadására. Ha nincs határ, akkor átléptél egy vonalon, ami az emberi test. Kiléptél belőle, és nincs már semmi, amit ne tudnál elképzelni. Ez a spiritualitás, amikor átlépsz a hetedik csakrán, átlépsz az agyadon, és kilépsz a testből. Onnan hozhatsz új tudást vagy új gondolatot, de ha meg is szeretnéd valósítani a testedben, akkor végig kell áramoltatni az új tudást, az új fényt a testeden. Az új fény először belép az agyba. Azt mondja, hogy lehet repülni. Te már átléptél az új valóságba, tehát ha neked azt mondja az új benned, hogy lehet repülni, akkor hajrá. De nem sikerül. Miért? Mert ez a fény, ez a tudás, még nem jutott el oda, ahol valóban súlytalanná válsz. Nem jutott el a testbe, mert az agy megállította. Ha végigmegy az új fény a testeden, akkor repülsz, de akkor megváltozik az anatómiád. Megváltozik minden. Te pedig, mi pedig ragaszkodunk ahhoz, hogy ember, és ragaszkodunk ahhoz is,hogy új tudás. Az új tudást csak akkor tudod befogadni, ha végigengeded a fényt az összes csakrán. Nemcsak a hetesen, hanem az egyesen is. És még akkor sem biztos, hogy repülsz. Miért? Mert a csakráidon keresztül belekapcsolódtál egy világba. Egy olyan világba, amelynek szabályrendszerei vannak. Ha nem kompatibilis az új fény a te világod szabályrendszerével, akkor nem tudod megkapni a tudást, mert pusztán azért, hogy repkedj, nem fogod magad kitenni annak, hogy legyilkoljanak. Ezt tennék? Igen. Mindent és mindenkit, aki a társadalom számára veszélyes, el szokták tenni láb alól.

Olyat kérj fentről, hamár kijutottál, amely segít a Földnek újra rendezni magát. Új gondolatokat csak úgy tudunk behozni, hogy nincs olyan messze a régitől. Ne azt mondd, hogy lehet repülni, hanem azt, hogy ki lehet iktatni a gravitációt! Ezt már többen megpróbálták. Mindig elindul valaki ebben, de még ez is sok volt általában. De most oda már eljutott a világunk, hogy látja, hogy változás kell. Most már hajlandó elfogadni újat. Új energiaforrások lesznek. Új információk mentén fognak tanulni gyermekeink, és új vezetőink is érlelődnek, hiszen a régi csak elvesz. Olyat, ami már nincs is.

Furcsa, hogy ez a szakrális geometria alapja, de mégis. Amikor változtatni akarsz, akkor egy spirál elindul lefelé, és egy spirál elindul fölfelé. Azért kell a lefelé, hogy akarjunk felébredni. Olyan, mint most Amerikában a helyzet. Megválasztották DonaldTrumpot, és most annyira akarják a változást az amerikaiak, mint még soha. Kell a lent ahhoz, hogy elinduljunk fölfelé. És elindultunk. Mi már itt Magyarországon elindultunk. Nálunk már annyira meg volt a lent, hogy már csak fölfelé akarunk menni. A Föld pedig forog. Van, ahol már újév van, és van ahol csak később lesz új év. Mi már elindultunk. Az elindulás azzal jár, hogy rengeteg az új ötletünk. Ami beilleszthető abba, ami itt volt, ahhoz könnyen hozzászokunk. Ahhoz viszont, ami nagyon új, ahhoz kicsit nehezebben. Most jön a fölfelé haladás. Haladásunk viszont csak és kizárólag attól függ, hogy az itt lakók, az itt élők, hogyan tudják befogadni az újat, és hogyan tudják beintegrálni régi életükbe.

Mindig fölfelé és lefelé is haladunk, akár egyszerre is. Ha egyszerre haladunk, akkor az a Föld szintjén úgy fest, hogy most Ázsia emelkedikés Amerika hanyatlik. Kellenek a vezetők, akik ezt érzik; és akik értik, hogy mikor ki felé kell fordulnunk. A mi vezetőink igenis értik, hogy ki felé kell fordulnunk, csak még mi nem látjuk. Hagyjuk, hogy a Föld hagy fogadja be az új fényt, az új tudást, hogy biztosan haladhassunk tovább. Próbáljuk meg ne zavarni azokat– akik segíteni tudnak–azzal, hogy rondán beszélünk róluk! Ne felejtsük el, hogy ha bárkiben megbízunk, tehát bizalmat szavazunk neki, és mégsem váltja be a hozzá fűzött reményeinket, akkor az nem csak az ő hibája. Gondoljunk arra, ha a férjünket elküldjük vásárolni, és annyit mondunk neki, hogy húst vegyen, és nem olyan minőségű húst vesz, amit szeretnénk – akkor az biztos, hogy csak az ő hibája? És ha ezek után már nem is bízunk benne, csak állandóan panaszkodunk, hogy még a hús vásárlásában sem segít, akkor az biztos, hogy csak az ő hibája? Nézzünk magunkba! Annyi bántást adtunk már kormányaink vezetőinek, és annyi bizalmatlanság van már feléjük, hogy ebből a hitetlenségből lehetetlenség bármit is megváltoztatni, bármit is létrehozni újként. Vállaljuk fel ennek a felelősségét, és legyünk segítői mindenkori kormányunknak. Helyezzünk bizalmat beléjük, és ne vonjuk meg a bizalmunkat azonnal, hogyha nem tökéletesen indulnak el. Mi vagyunk azok együtt, akik változtathatunk. Mi vagyunk azok együtt, akik valamitis el tudnánk érni, de csak együtt. Egy ország hatalma egységében rejlik. Hol vagyunk mi ettől?!Amerika hatalma egységében rejlett. Hol vannak most ettől? Tanuljunk azoktól, akik újra felálltak, és létrehoztak valamit, ami működik! Jelen pillanatban Ázsiában zajlik a fejlődés, de mi még mindig Amerikától várjuk változásunkat. Ha Amerikától várjuk, és azt tekintjük mintának, akkor megyünk mi is velük együtt lefelé. Minden spirituális ember értse meg, hogy a kimondott szónak és agondolatoknak teremtő ereje van! Ha mi értjük ezt, akkor alkalmazzuk! Használjuk! Teremtsük meg hazánkban az egységet, ami egy középpontot jelent! Gyűljünk össze valaki köré, aki vezethet minket! Akkor minden sikerülhet, míg ha széthúzunk, akkor az történik, mint eddig. Hasadáson megyünk keresztül. Én ezt gondolom, te pedig azt. Nem tanultunk még ebből? Biztos, hogy még mindig harcolni szeretnénk? Én nem. Segítsetek ebben! Rendezzétek soraitokat önmagatokkal! Hozzatok létre működő családokat, amelyek képesek egy akaraton lenni! Ha létrehozol egy családot, akkor létrehoztál egy magot, amelyből kicsírázik egy új világ, amire már régóta várunk. Együtt képesek leszünk rá. Külön-külön SOHA. Jó gondolkozást ezen, és legközelebb továbbmegyünk azokon a törvényszerűségeken, amelyeket újra kell gondolni.