Először is tisztáznunk kell, hogy mi lehet öngyilkosság a mai viszonylatban. Az egyházaink kizárólag azt tartják öngyilkosságnak, ha valaki önkezével vet véget életének. Én is, de vajon mit jelent ez? Természetesen, ha valaki felvágja az ereit vagy beszed egy marék gyógyszert, felakasztja magát, az mindenki számára egyértelmű. Vajon egyértelmű-e számunkra, hogy folyamatos kemikália vagy gyógyszeres kezelés vagy egy folyamatos ételből megkapott mérgezés szintén öngyilkossághoz vezet? A tudás minősít öngyilkosságnak vagy gyilkosságnak valamit. Ha tisztában vagyok vele, hogy a dohányzás halálhoz vezet, akkor önmagamat ölöm, öngyilkosság felé haladok, ha nem vagyok tisztában vele, hogy ez halált okoz, akkor pedig gyilkosság áldozata vagyok. Csak akkor hívhatunk valamit gyilkosságnak, ha az illető - aki előállít valamit, pl, drogot, mérgező vegyszereket vagy akár olyan élelmet, amely öli a sejtjeinket - tudatában van annak, hogy amit elad, az árt: innentől gyilkos. Ha mi is tudjuk, hogy a dohányzás halált okoz, hogy a drogok megölnek bennünket, vagy: hogy a gyógyszerek mérgek, akkor öngyilkosságról beszélünk. Az Isten nem ment föl mindenkit, mert mérget termelni is bűn és mérget magunkhoz venni szintén bűn. Az az ember, aki úgy gondolja, hogy önmagát öli meg, az nem gondol arra, hogy a testében felhalmozódott méreg nem csak magára fog hatni: a bennünk lévő élőlényekre is, sőt, amikor mi a földben fogunk nyugodni, akkor a földre is fog hatni a testünk felbomlása után. Mérgezzük a földünket és ezáltal a föld keringő rendszereit is, mint a vizet  és a levegőt is általunk. Amikor pusztán magunkat mérgezzük, annak csupán annyi hatása lesz, hogy mi meghalunk és általunk a föld növényei vagy állatai, sőt a mi gyermekeink vagy a többi ember is kap abból a méregből, amely a test lebomlása által kikerül a térbe. Ekkora felelősség megölni magunkat: nem pusztán önmagunk miatt kell tovább aggódni. Ezenkívül a lassú ölés, lassú méreganyagok visszaengedése a földbe: azokat a mérgeket, amelyeket beveszünk és még nem ölt meg minket, ki fogjuk méregteleníteni. Amikor iszunk, akkor felhígul a rendszerünk és visszaáramoltatjuk a mérgeket a légtérbe vizeletünk, izzadásunk, kilégzésünk által. Ebből részesülnek a növényeink, amelyek által élünk, hiszen megesszük őket és oxigént termelnek nekünk és részesülünk általuk újra mi is, hiszen már mérgezettebb növényeket ehetünk, ezáltal nem tudnak fotoszintetizálni növényeink számunkra. A föld lassú öngyilkossága általunk indult el. Minden, ami az élőt szintetizálja, lebontja, az olyan, mint amikor az embert robotokkal szeretnénk helyettesíteni. Meg fog halni az élet így: ha az élet meghal, akkor a föld megrázza magát, mint eddig és újrakezdi a sejtek új információiból, új élet születik, tehát földünket nem tudjuk teljesen megölni, mert a földnek van egy önvédelmi mechanizmusa. Megrázza magát: olyan földrengéseket tud létrehozni, ami által a föld lakosai akár teljesen elpusztulnak. Olyan energiát vagy lávát tud kibocsájtani magából, amitől mindenki - aki érintett - általa elpusztul. Olyan cunamikat, szökőárakat tud létrehozni, amely segít számára a „kórokozókat” kiírtani. Erre képes a föld önvédelemből, de erre képes az ember is. Magát is képes védeni az ember, ha méreg kerül a testébe: kihányja vagy kiüríti magából hasmenés által, vagy a létező összes oxigént magába szívva, tüsszentéssel vagy orrfújással kiürít magából valamit. Sajnos az ember ezeket a tudásait, ami az önvédelem, már nem is érti. Amikor hasmenésünk van, megijedünk, hogy betegek vagyunk. Ha tüsszög a gyerek, azonnal orvoshoz szaladunk, hogy ne tüsszögjön vagy ne folyjék az orra. Ezen kívül nem tudunk méregteleníteni. Ha megszüntetjük a méregtelenítést, akkor haldoklunk. Haldoklunk egy lassú halál által, ahol az emberek, ha mind haldokolnak, akkor számukra nincs olyan, aki megtaníthatná az életet. Nincs olyan, aki azt mondhatná nevetve, hogy ne félj, ha folyik az orra a gyereknek, hanem segíts rá. Inhaláltasd és lélegeztess vele minél tisztább és nedvesebb levegőt, ami kipucolja a tüdejét. Sajnos mi már nem TUDUNK. Sajnos mi már nem ÉRTÜNK. Kell valaki vagy valakik, akik visszahozzák a tudást, az értést, és ezáltal elűzik a félelmet, mert a félelem nem más, mint tudások hiánya. Olyan tudások hiánya, amely ha nincs, akkor csak rettegünk. Nincs értelme végig rettegni az életet és nincs értelme értés nélkül élni, de valóban nagyobb felelőssége lesz egy értő embernek. Az értő ember: felnőtt. Aki nem tud vagy nem ért, az gyermek. A gyermeknek nincs felelőssége, de a felnőttnek igen. Ha egy gyermek öli meg magát, ő még nem tartozik felelősséggel érte, de ha egy felnőtt öli meg magát, akkor ő már felelősséggel tartozik nem csak saját magáért, hanem a föld és a rajta élő összes létformáért. Mondhatnátok, hogy kinek ártok azzal, ha felakasztom magam vagy megölöm golyó által magamat? Kinek ártok? Annak, aki a földön él. Ha oda eljutottál, hogy el akarod pusztítani magad, akkor te már rég benne vagy a folyamatos mérgezésbe. Akár az ételek által, akár a gyógyszerek, vegyszerek által, ezért nem élvezted vagy élvezed az életet. Amikor felakasztod magad, már élettelen és egészségtelen volt a tested. Minden, ami benne volt, lebomlik általad.

A tudatosság ott kezdődik, hogy megérted, hogy nem akarod mérgezni magad és ezáltal lesz életkedved, örömöd élni. Nem akarod mérgezni a társadalmadat, mert azok az emberek, akik sok méreganyagot hordoznak önmagukban, bántók, önzők és arrogánsak is lesznek. Minél alacsonyabb a rezgésed, annál durvább és önzőbb vagy, ezért olyan tükröket kapsz, hogy nem szívesen vannak veled az emberek, ezért pedig nem szívesen vagy köztünk: ezek vezetnek az öngyilkossághoz vagy előbb a gyilkosságokhoz. Közvetetten minden halálért a méregnek minősülő élelmiszerek a felelősek és azok, akik ezt tudván, mégis gyártják őket, hiszen irdatlan nagy pénzekről beszélünk. Legközelebb ezt fogom fejtegetni. Tanulj, hogy okosan dönthess. Élj, hogy megtaníthass másokat is arra, mit is jelent az élet.