A mai célom nem az, hogy átvegyük a vallások tanításait – hiszen ahhoz több évtizedre lenne szükségünk. Az a célom, hogy megértsétek, hogy minden vallás pont egyformán fontos. Vajon tehetünk-e különbséget az iskolai osztályok között? Lehet-e fontosabb az első, mint a második osztály? Ugye nem. A vallások is ilyenek. Mindenkinek van egy nézete, egy tudása, egy hite velük kapcsolatban. Minél többet tudunk egy vallásról, annál jobban érezzük benne magunkat, annál komfortosabban élünk benne; de minél többet tudok valamiről, annál kevésbé érdeklődöm más vallások, más tudások iránt. Ettől nyilván kevesebbet fogok tudni más, egyébként fontos vallásról. Ez eddig még nem baj, de miután az ember ott tart, hogy amit tud, azt nagyon komolyan veszi, ezért szerinte, szerintetek csak egy igaz vallás lesz. Melyik? Az, amelyiket megismered. Elsőben az lesz a legnagyobb tudás, amit ott tanulhatsz. Másodikban azonban már eltörpül az elsős tudás. Ugyanígy gondolj a vallásokra. Minél többet tudsz valamely vallásról, annál nagyobb biztonságérzettel rendelkezel, ha beszélned kell róla. Persze hogy élvezed, de ne kiáltsd ki egyetlennek! Isten a minden. A vallások pedig a minden részei. Az egyik nem jobban része az egésznek, mint a másik. Ráadásul sokat tanulhatsz, ha kinyitsz egy másik vallás, egy másik igazság, egy másik nézőpont felé. Azok az emberek, akik megfogalmazzák vallásukat, kicsit önmagukat mutatják be azon keresztül. Minél többet tudunk egy vallásról, annál inkább azonosítjuk vele magunkat.

Mi lenne, ha mindenki mindent tudna minden vallásról? Csoda lenne. Azt jelentené, hogy az emberek kíváncsiak lesznek egymásra. Hogy szeretnék megismerni magukat és a másikat jobban. A vallás nem bűn, hanem valakinek az értelmezése. Minél inkább értesz valakit, annál kevésbé félsz tőle. Mi fog minket közelebb vinni egymáshoz? Vallásunk – tehát önmagunk – és egymás megismerése. Ilyen egyszerű.

Az elvakult ember azt mondja, hogy nincs más vallás, ami igaz lenne, csak az enyém. Én pedig erre azt mondom, hogy abból a nézőpontból, amelyből nézel, teljesen igazad van; de ne felejtsd el, hogy mások más nézőpontból néznek. Érdekel téged egy másik nézőpont? Igen vagy nem. Ezeket válaszolhatja valaki. Akit érdekel – az nyitott. Érdeklődik irántad, és ezzel kinyit téged is az ő megismerésére. Így tudnak közeledni álláspontok – akár vallásokon keresztül. Amikor valaki nem kíváncsi rád, akkor fél. Fél, mert azt hiszi, hogy valamit elveszel tőle. Hogy lehet valakitől valamit elvenni, ami az övé? Sehogy, kivéve azt, ami soha sem volt az övé. A hit – az egy fikció. Nem igazság. Nem változott még meg tőle az életünk. Az igazságtól azonban igen. Az igazság által olyan életet élünk, amely példa lehet mások számára. A hit által csak egy lehetőséget mutatunk meg, amely akár választható más számára, akár nem. Mit tud tehát elvenni tőled egy másik ember? A hitet abban, ami nem működött. Az baj? Nem. Ha nem működik, akkor nem kell hozzá ragaszkodni. Ha pedig működik, akkor már beépült, igazsággá nőtt benned, azt pedig nem veszik el tőled, mert az igazság megáll. Őstudás ez, és ráadásul minden vallás alapja, hogy az igazság megáll. Akkor mitől félsz? Miért nem mered megnyitni magad a másik ember előtt, aki másban hisz? Azért, mert nem vagy stabil. Azért, mert nem állsz biztos lábakon. Ne felejtsd, az igazság megmarad örökké, de ami igazságtalanság azt el kell bontani, mert nem tudsz tovább menni az igazság felé. Hogy bomlik le az igazságtalanság? Úgy, hogy meghallgatsz másokat, akiknek más véleményük lesz. Ha megijedsz tőle, akkor gondolj arra, hogy a félelem az nem más, mint valaminek a fele, tehát nincs teljes igazság benned. Ha nem félsz, akkor igazságban vagy. De ha nem félsz, akkor már eljutottál odáig, hogy nem generálsz más számára félelmet, hiszen nem az a célja egy beszélgetésnek, hogy a másik elájuljon tőlem, hanem hogy értsen. Itt jönnek a nehézségek.

Ha valaki tud valamit egy vallásról, azonnal tovább szeretné adni. Beszélni szeretne róla, és eszmét szeretne cserélni. Nem könnyű, mert egyből találkozik az ember olyanokkal, akik kinevetik, olyanokkal, akik teljesen máshogy gondolkoznak és olyanokkal, akik nem akarnak hallani erről. Ez csak meg kell hogy erősítsen, hogy sokfélék vagyunk. Mindenki máshol tart, és más számára a prioritás. Más szögből, más nézetből néznek. Egy hetedikessel nem tudod megosztani aznapi csodádat, amit elsőben tanultál, mert nem érdekli és fordítva. Attól még minden tudás fontos. Viszont ha találsz olyanokat, akik ugyanott tartanak ahol te, akkor boldogan beszélhetsz az aznapi örömödről, tanulásodról, hitedről. Keress mindig olyan embereket, akik ott tartanak valamiben, ahol te; de mindig fogod látni egész életedben, hogy lesznek, akik máshol tartanak.

Mint az iskola. Több osztálya van. Nem fontosabb egyik a másiknál, de egymást követik. Ez a lényeg, hogy egymást követik. Van tovább. Te meg megrekedtél. Elhitted, hogy az az osztály az utolsó ahol vallásod tanít téged. Így viszont sohasem léphetsz tovább. Miért fontos tovább lépni? Mert utána újabb csodák várnak. Minden tanulás egy folyamat, amit addig, amíg meg nem értesz, csodának élsz meg. A gyermek, amikor először olvas, csodának éli meg. Később ez természetes lesz, de ezáltal unalmas is. Az új – az élet. Új dolgok kellenek ahhoz, hogy éljünk. Az „élő és ható” ezt jelenti. Az egyházak régen valóban élők és hatók voltak. Most nem. Állnak. Ha viszont állnak, akkor nem történik semmi bennük. Nem történnek csodák egy idő után. Ezért kezdenek az emberek tovább keresgélni. Hol vannak csodák, hol van élet?

Az élet az maga a haladás. A második osztály után jön a harmadik. Ha nem jön, akkor az azt jelenti, hogy újra másodikos lettél. Lehet, hogy egy időre komfortzónát jelent az, hogy olyat tanulsz, amit már rég tudsz, de hogy megállít az biztos. TANULJ TOVÁBB! Menj tovább! Nézd meg, hogy mi van a következő osztályban. Nézd meg és tedd hozzá ahhoz, amit már tudsz. Nem elfelejteni kell azt, amit tanultál az előző osztályban, hanem összehangolni azzal, amit most tanulsz. Minden egymásra épül, és nem versenyről van szó. Az első vagy az utolsó osztály nem előrébbvaló a másiknál, hanem meg kell értenünk, hogy mindegyik fontos. Nagyon. Egymásra épülnek, és ha okosak vagyunk, akkor gyorsan haladunk, ha nem, akkor lassan. Mitől függ, hogy gyorsan vagy lassan haladunk? Attól, hogy hol tartunk tudásban.

Ha én elsőből csak keveset tanultam meg, akkor be kell pótolnom. Ha többet tudtam, akkor kevesebbet kell bepótolnom, de mindenképpen pótolni kell a hiányt. Minél többet tudsz, annál kevesebb hiányod van, de félreértheted tudásodat azzal, hogy otthonosan mozogsz nyolcadikban. Ha otthonosan mozogsz nyolcadikban, az még nem biztos, hogy mindig minden osztályban otthonosan mozogtál, és nem jelenti azt, hogy mindent tudsz és megtanultál hetedikig. De most tény, hogy nyolcadikos vagy. Az előrehaladás iránya ilyenkor a kilencedik osztály lesz. Ha megy, felvesznek, akkor képes leszel elvégezni; de ha nem megy, akkor ne másokra haragudj, hogy nem ment, hanem tanuld meg azt, ami kimaradt. Pótold be. Itt szoktak megsértődni azok, akik spirituálisnak hiszik magukat. A spiritualitás TUDATVÁLTÁS. A gimnáziumba való átlépés is bizonyos értelemben tudatváltás. Levizsgáztál valamiből, újabb tudások felé nyithatsz; ha valóban jól vagy akár tökéletesen vizsgáztál. Ha nem, akkor lesznek hiányaid. A hiányok visszavisznek oda, amit meg kell tanulnod. Minél többet kell megtanulnod, annál több volt a hiány. Na és? Ez nem baj. Az a baj, amikor elhiszed, hogy mindent tudsz, és megállsz. Akkor azt mondod a mögötted jövőnek, aki többnyire a gyereked, hogy itt a vége. Nem lehet tovább haladni. Olyan, mintha azt mondaná egy bányász a gyerekének, hogy nincsenek lehetőségek, ez a maximum, ami lehetsz. Érzed ennek felelősségét? Menj tovább. Ne állj meg, és véletlenül se állítsd meg gyermekedet, mert fel fog lázadni, és megmutatja, hogy van más is, mint amiben hittél. Tükröt tart számodra, hogy nem halad az életed; mérges és dühös lesz rád. Ne várd meg, hanem tanuld meg a hiányosságaidat, és nyisd meg őt ezáltal a tovább haladás felé. Ne hidd el, hogy mindent tudsz! Akkor a csodák rajtad keresztül is történnek. Ha nem történnek, akkor állsz. Ha pedig történnek, akkor tanítsd meg másoknak, hogy rajtuk keresztül is történjenek. És igen, ha mindenkin keresztül csoda zajlik, akkor az már egy idő után nem lesz csoda. Akkor tovább kell menni – és újabb csodák nyílnak. Élvezd az életet, ami tele van csodákkal, de csak akkor, ha haladsz. A haladásod pedig attól függ, hogy hajlandó vagy bepótolni a hiányosságokat. Ahhoz viszont fel kell vállalni, hogy most nem vagy tökéletes. Innen indulunk legközelebb.