A csalóka illúzió is hit. Elhittük, hogy ennyi lehet és nem több. A hitet meg kell érteni. Valamiben hinni azt jelenti, hogy nem látom, de élek a bizalommal, hogy meg lesz. A hit a nem látott dolgokról való meggyőződés. Ez lehet vak is, hiszen ha nem látom, akkor lehet, hogy olyat akarok magam számára, ami nem is lesz jó nekem. Ha én azt szeretném, hogy szeressenek, akkor ehhez nekem fel kell nőnöm. Olyanná kell válnom, akit lehet mindenkinek szeretni. Ha én azért imádkozom, hogy mindenki szeressen, akkor én ezt valószínűleg félre értem. Nem értem, hogy ez azt jelenti, hogy nekem kell olyanná válnom, akit mindenki szeret. Azaz, pont az ellenkezőjét jelenti, mint amit gondolunk ilyenkor. Nem az történik, hogy hozzám kezd mindenki alkalmazkodni, hanem én nekem kell, hogy változzak. Abban pedig meló van. Az én melóm. A hit segít abban, hogy mivé, milyenné szeretnék válni. Például olyanná, akit mindenki szeret. Ehhez erő kell. Az erő automatikusan bejön, ha neked meg kell, hogy változz. Ahhoz azért kell erő, hogy megértsd, te nem vagy tökéletes. Összeomlik olyankor az ember. Összeomlik, hogy újat építsen magában fel. Magából. De ahhoz, hogy átalakulj, valamit el kell engedned, amiben eddig hittél. Magadból, magad olyanságából, amelyet lehet, hogy szerettél is, de megmutatta a lelked, hogy az mindenki számára, nem tökéletes. Ezért alakulni kezdesz. Ha alakulni kezdesz, akkor változol. Olyan tulajdonságaidat „cseréled” ki, amelyekben eddig hittél. Például hittem Istenben. Például amíg hittem Istenben, addig nem mindenki szeretett. Nem tudtam mindenkivel egyformán közel kerülni. Nem szerettek, mert nem értettek. Ehhez képest, úgy akarok változni, hogy hitem is legyen, tehát azokkal az emberekkel is tudjak beszélni, akikkel eddig. És más is legyek, mert másokkal is szeretnék beszélni. Miért nem lehet ezt mindenkinek? Miért nem tudunk mindenkivel jól lenni, jól beszélgetni, akár eszmét cserélni? Miért? Mert mi magunk korlátozzuk le magunkat azzal, hogy elhisszük, hogy csak olyan emberek érthetnek meg minket, akik hasonlóan gondolkodnak, hasonlóan éreznek, és hasonlóan rezegnek. Nem igaz. Ha csak olyan emberekkel vesszük magunkat körül, akik olyanok, mint mi, ahhoz nem kell hit. Abban nincs változás. Az nem eredményez új életet. Az nem jelent új gondolatokat. Akkor leszűkülünk, és csak arról tudunk beszélni, hogy mindenki - hozzánk képest - gáz. Mindenki máshogy gondolkodik, mint akikkel eddig én beszéltem. Nem lehet, hogy neked is nyitni kéne? Valami olyan felé, ami más, mint te? Ami megváltoztat téged? Vagy félsz attól, hogy megváltozol? Igen. Az emberek általában félnek a változásoktól. Főleg, hogyha már tapasztaltak valamit, ami nem volt jó nekik. Ha tapasztalsz valami „rosszat”, akkor az bezár. Minél több rossz van az életedben, annál jobban zársz be. És minél kevesebb jó, annál jobban ragaszkodsz ahhoz, hogy az az egyetlen lehetőség, hogy valami jó legyen. Mert neked nem volt jó minden, de az, ami neked nem jó, az másnak lehet tökéletes. És az, ami másnak jó, nem biztos, hogy neked is jó lesz.

Ezért vannak különböző rendszerek, különböző vallások, különböző hitek. Amire nekem van szükségem, valószínűleg az is megtalálható köztük, és az, amire neked van szükséged, az is szerepel köztük. Ezért vagyunk különbözőek, mert másban hiszünk. Mást hiszünk jónak és másról tanítunk. Más számunkra a fontos. Nem azért mert ez a legjobb, hanem azért mert mi ott tartunk, hogy azt tudjuk befogadni. És ez lehet, hogy egy rendszer, egy hit, egy vallás, vagy valamilyen tanítás. Lehet, hogy ez a tanítás most neked nem mond újat, de lehet, hogy valakinek a legtöbbet adja, amit eddig kaphatott. Minden tanítás hasznos, de nem mindegy, hogy kinek. Mindig annyit tanítsunk másnak, amennyit be tud fogadni az, akinek tanítunk.

A hit is ilyen. Ha elhiszem azt, amit mondasz és másnak elmondom, az lehet, hogy neki nem újdonság és nem is érdekli őt, de nekem legalább segített. Egy hit, mindig kimozdít. Mindig változtat. Egy lehetőség, amelyet megélhetsz. Egy változás, amely felé haladhatsz. És igen, van olyan, hogy nem segít.

Ha egy gyermeknek azt mondják, hogy higgy abban, hogy jól fogsz zongorázni és sem hallása, sem tehetsége hozzá, akkor jó sokáig leállítjuk azt az irányt neki, amelyben sikereket ért volna el. És boldogtalan lesz. Lefelé vittem a hittel. Elhitethetem vele, hogy ő jó, de ha a társadalom nem fogja alátámasztani, akkor frusztrált ember lesz belőle, aki haragos lesz mindenkivel és meg nem értett. A vallások is ilyenek. Igen. Valakinek segít és valakinek már vagy még nem. Mindig van alatta is és fölötte is tudás. Igen, a vallás fölött is. Miért? Azért, hogy megértsük végre, hogy a vallások hitet jelentenek számunkra, hogy hová lehet jutni. Hogy Jézussá, hogy Buddhává, vagy akár Krisnává lehet válni. Nem azt mutatják, hogy mi nem lehetsz, hanem hogy mi igen. Ez a cél. A vallás és a hit bemutat valakit, akinek élete cél lehet számodra. De te azt mondod, hogy nincs több Jézus. Nincs több Mohamed. És nincsenek szentek. Miért? Mert nem érted, hogy haladni is kell afelé, hogy azzá válj. Nem lehet csak hinni. A hit, egy folyamatos inaktív lét. Majd oda jutunk. Az akarás, egy folyamatos cselekvés. De egyik sem éri el azt, hogy Van. A „Van”-ba kell megérkeznünk. Azt jelenti, hogy el kell jutnunk oda, hogy nem „csak” hiszem, már nem „csak” akarom, hanem élem. Akkor a Van megszületett. Tehát a cél a VAN, ahhoz pedig lépcső a hit. Ha megállunk ott, hogy hiszünk, folyamatosan toljuk el magunktól azt, hogy Van. Az nem jó, mert egy idő után azt mondod, hogy nem hiszek többé, mert nem történik meg. Azért nem, mert a hit lett számodra cél. És ha a hit cél, akkor nem történik több, mint állandó hited van. Az is valami, ahhoz képest, ha nincs semmi. Még hited sem. De nem cél a hit, hanem csak út, lépcső vagy valamihez való elindulás. De ne állj meg. Menj tovább. Higgy, majd akard, és végül fogadd el. Fogadd el azt, amiért imádkozol, amit szeretnél. Abban semmi más nem tud megállítani, csak a folyamatos ima.

Minden ima, egy kérés. Egy kérés, amelyet szeretnél megélni. Ha az ima megszületik, akkor engedd el. Ne imádkozz többé ugyanazért. Minél több az ima ugyanazért, annál többször történik meg ez: Imádkozol, kérsz, elküldik. Mondjuk, egy mag gyökere elkezd fejlődni. Ha imádkozol ugyanazért újra, újra elküldik a magot, újra elvetik, és miután ugyanazt kérted, pont oda vetik el újra. Tehát amikor elkezdett kigyökerezni a mag, újabb kerül fölé, amely elnyomja azt. És amikor az új mag kezd gyökeret ereszteni, akkor te megint ugyanazt kéred. Megint elnyomja az új mag a régi gyökerezőt, és kezdődik elölről. Ha hagyod, hogy növekedjen, akkor elkezd egy idő után már nem csak gyökere, hanem szára is nőni. Akkor már látod - mert kint van a földből -, hogy valami azzal kapcsolatban, amit kértél, elindult. Ha elindult, akkor hagyjad nőni, vagy újra imádkozol ugyanazért természetesen, és elhal a növény, amely elindult. Aztán kezdődik elölről. A magvető példája ez. Ezt jelenti. Fontos az ima, fontos a kérés, de ekkor jön a hit. A hit, a nem látott dolgokról való meggyőződés. Ha elhitted, hogy megkapod, amit kértél, ne imádkozzál, ne kérd ugyanazt újra és újra, vagy akkor ne beszélj hitről. Mert akkor a hit még nem született meg. És a hitet, csak akkor érted meg, ha már megtörténik. Akkor ne higgy örökké, hanem hagyd, hogy meg is történjen. Hogyan? Úgy, hogy amikor imádkozol, hagyod, hogy elküldjék a magot. Mert van hited, hogy megjön. Aztán amikor megjött, akkor hagyd, hogy kifejlődjön. Ha gyenge kis szár nőtt, az még nem a növény maga, csak kezdeménye annak. Ne akarjunk semmit sürgetni. Hagyjuk, hogy maga tempójában növekedjen a növény. És gondozzuk. Újabb, és újabb információval. A hitünk, csak lehetőséget teremt. A hozzáadott gondolat segít beteljesedni annak, amit akartunk. A hit, „csak” egy energia. A gondolat a kérés, amely teremt. Tartalmat is kell mögé kérnünk. A hitben hinni kevés. Higgyünk abban, hogy bármi legyen, de legyen tartalma. Mondjuk, szeretnék egy könyvet. Hiszem, hogy meg lesz, és várok. Jönnek a lehetőségek. Valaki felajánl nekem egy könyvet, kölcsön. Ez nem az. Hiszem, hogy lesz egy könyvem. Várok. Kapok egy könyvet, de nem érdekel. Ez nem az. Továbbra is hiszem, hogy lesz egy könyvem. Várok. Egyszer csak kapok egy könyv utalványt. Bármit megvehetek rajta. Ez nem az. Hiszem, hogy lesz egy könyvem. Mi az oka annak, hogy nem lesz könyved? Te magad. Ha Isten ad, akkor meg kell érteni, hogy hogyan teszi azt.

Ha alacsony rezgésen van valaki, akkor ahhoz képest ad az Isten. Ha magasan, akkor pedig ahhoz képest ad. Amit be tud fogadni. Például, ha nagyon lent van valaki, és gyógyulást kér, több féle módon gyógyulhat. Néha nem értjük, hogy egy vírus lehet segítség. Ha egy testrész nagyon rossz állapotban van, például egy vírus, fel tudja marni. Vagy egy baktérium. Segít abban, hogy a test, gyógyuljon. Rákot például baktérium tud ölni. Nem mindegy hogy milyen és nem mindegy, hogy mennyi, de segíthet. Ha alacsonyan rezegsz, nem tudsz nagy fényt, nagy segítséget befogadni. Van olyan ember, akinek a lézer használ és jó, és van, akinek árt. Ugyan ilyen a rezgés különbsége. Ha alacsonyan rezegsz valahol testedben, ott betegség, probléma van. És igen, lehet ugyanabban a testben olyan hely, ahol magasan rezeg a test, azaz nem hogy beteg, hanem tökéletes. Ilyen is van egy testen belül. Nem egyszerre romlik el minden bennünk. Ha elromlik valami, akkor arra kell kérnünk segítséget. De ez nem biztos, hogy magas rezgés, nem biztos, hogy a legmagasabb segítséget a test ott be tudja fogadni. Ha befogadja, akkor jó volt neki, ha nem, akkor viszont ártott. Mint a lézer annak, akinek nem jó. Ártani nem jó. A test nem akar magának ártani. Ezért fontos, hogy jó rálátása legyen az embernek önmagára. Lássa magát reálisan. Lássa azt, hogy testében nem egyforma a rezgés. Nem egyforma a sejtek állapota. Ezért a kezelésük sem lehet egyforma. Ha hiszünk a mindenhatóban, akkor azokat a sejteket tudjuk általa gyógyítani, amelyek képesek azt a magas fényt befogadni. De ami nem, annak pedig ártunk.

Ezért van annyi különböző vallás, ezért kell, hogy legyen átjárhatóság köztük. Ezért kell mindig azt értened, amelyre éppen szükséged van. De ha egy vallás, egy hit, egy rendszer segített valamiben, nem biztos, hogy mindenben fog. Mert minden vallás, valamely rezgéshez kapcsolódik. És ha a testedben ilyen is és olyan is van, akkor kezd el érezni azt, hogy ha nem tudott neked ebben, vagy abban segíteni, akkor tovább kell menni. Nem ész nélkül, mert valamiben pedig, pont ő fog segíteni. Mindent érts meg. Mindenkinek valamely vallás segít. Ezért ne ítéld el azokat, amelyeket nem ismersz, mert lehet, hogy valamiben pont ő fog segíteni neked. Vannak vallások, amelyek a békét hordozzák és vannak, amelyek a harcot. Vannak olyanok, amelyek által kegyelem nyílik számodra és van olyan is, amely nem vallás, vagy hit, csak egy információ, amely segít. Ez is jó és ez is épít. Ne zárd el magad attól, hogy épülj. A tudástól a hit nem fog elzárni, csak értsd meg, hogy a hit segít eljutni valahova, ahol aztán neked kell lépni. És az jó. Tenni érte, az a következő írás témája lesz. Addig is értsd meg, hogy a hit segít, ezért ne harcolj a másik hite ellen, mert ő most éppen ott tart. Lehet, hogy nem sokára, te is abban hiszel, vagy ő a tiédben. De az biztos, hogy mindegyikőtöknek segít a hite. Hagyjátok élni benne magatokat.  És élvezzétek, hogy különbözőek vagytok. Ez mutatja meg, hogy bennetek is a test teljesen különböző. Más rezgése van egy egészséges testrésznek, és más egy egészségtelennek benned. De az egész hat az egészre. Mi is hatunk egymásra, hitünkkel, elzártságunkkal, és azzal a tudásunkkal, hogy csak mi tudhatjuk a legjobban. Lehet egy vallás jó neked és lehet egy vallás másnak is jó. De az biztos, hogy különbözőségünk miatt, értenünk kell egymás hitét, vallását, hovatartozását. Legyen ez most végszó, de legközelebb folytatom…