Az ember fizikai és fény információkból áll. Ember=test és lélek. A fény a lélek. A test pedig az, amit megeszel, megiszol, belélegzel és elhiszel. Ezek alkotják testünket. A test lehet sokféle. Ilyen is és olyan is. Nemcsak az határozza meg testünket, hogy mit eszünk, hiszen akkor az egészséges táplálkozás követői már isteni életet élnének; és azok, akik gyorséttermeken nőttek fel, már nem léteznének közöttünk. Mit lélegzünk be? Ez is információ a test felépítése szempontjából. A levegő összetétele állandóan változik. A tüdő szűr, és rengeteg szervünk képes megszűrni azt a levegőből, ami számunkra fontos és azt is, ami már nem fontos nekünk. A szűrő egyedi kell hogy legyen, hiszen ahogy mondani szoktam, minden emberben más hiányok vannak. Nem vagyunk egyformák. A baj csak az, ha a szűrő eltömődik. Akkor nem tud szűrni, és olyan anyagok kerülnek a testbe a levegőből, amik már nem kellenének a testbe. Víz. A víz is egy olyan meghatározó elem, amelyből felépülünk. Fontos része az emberi testnek, nem lehet benne túl kevés, de túl sok sem. Ha túl sok van, akkor vizesedés jön létre bennünk. Ha túl kevés, akkor pedig kiszáradunk. Az emberi test különböző. Mindenkié. Én nem állítom, hogy mindenkinek 2,5 liter vízre van szüksége egy nap, és azt sem állítom, hogy 3 decire. De az biztos, hogy szükségünk van rá – magunkhoz képest. Mi kell ahhoz, hogy megértsük, hogy nekünk mire van szükségünk? Önismeretre. Ha tudom, hogy vizesedek, akkor biztos, hogy nem jól szabályozom a vízháztartásomat. Gondolkodjunk. Ne igyunk akkor 2-3 liter vizet egy nap, mert felpuffadunk és bevizesedünk még jobban tőle. Akkor az egész test azon fog dolgozni, hogy hogy hajtsa ki a napi fölösleges vizet belőlem. Ez munka, és a test nincs összhangban a többi fontos elemmel emiatt. Az élelem, a levegő és a víz megvan. Mi a negyedik elem? A tűz. A tűz pedig nem más, mint a lélek. A lélek pedig nem más, mint a fény, amellyel napi kapcsolatban vagyunk. Fény az is, ha süt a nap, és az is, ha sötét éjszaka van. Világít valami akkor is. Nincs teljes fényhiány a Földön, de ezt is szabályoznunk kell. Ha nekem több fényre van szükségem, akkor ne feküdjek egész nap a sötét szobában, hanem menjek ki a fényre. Ezeket kell összehangolni az embernek magában. Ez a négy elem, amelyek összhangját követi az ötödik elem – a szellem. A fény magasabb aspektusa. A fénnyel úgy gazdálkodunk, hogy a hiányokat kell betöltenünk. Csakúgy mint az élelemmel, a levegőből és a vízzel. Mindent úgy kell kezelnünk, hogy hiánybetöltésre jó.

Az emberi test folyamatosan alakul. Úgy alakul, úgy változik, hogy amilyen volt – ahhoz képest jobb vagy rosszabb lesz. Ha jobb, akkor egészségesebb, szebb leszel. Ha rosszabb, akkor egészségtelenebb és csúnyább leszel. Minél jobb állapotú egy test, annál inkább akarnak követni téged. Minta leszel, mert a jó állapotú emberi testből jó sugárzik. Te is attól változol, hogy minél egészségesebb leszel. Az egészség nemcsak a testben jelenik meg, hanem gondolkozásodban, tudásodban és hitedben is. Fontos hogy gondolkozz jól. Tudás van benne. Az a tudás tesz vonzóvá mások számára, és attól a tudástól leszel hiteles.

Az ember több mint test. Az a test, amely kisugárzásában hozzátesz vagy elvesz a Földből. Olyanná válunk, amilyenné szeretnénk, ha vannak jó mintáink. De nincsenek. Sokáig nem volt érték az egészség. Sokáig „csak” a pénz volt az érték. A pénz az egészséges élet velejárója, de pénzen nem tudsz egészséget venni, viszont egészséggel rengeteg pénzt tudsz teremteni. Teremts önmagadból.

Hogyan is zajlik mindez. A teremtés önmagunk megfogalmazása. Hogy miben hiszünk. Ha nem hiszünk semmiben, akkor sokat kell fejlődnünk, de olyan ember nincs, aki nem hisz vagy nem hitt soha, hiszen akkor nem jelentél volna meg itt. A szülők is tudnak hinni gyermekük születésében, de legalább annyira kell hinnie a fénynek, hogy le tud születni hozzájuk. Szüleinkkel együtt hozzuk létre a testünket. Olyan testet, amely képes alakot váltani. Millió példa van erre. Ha egy ember megszületik nőként és nem érzi jól magát benne, akkor képes átalakulni férfivá. Vagy fordítva. Mi meg ezen meglepődünk és elítéljük őt. Miért? Mitől más ez, mintha azt mondanám, hogy megszülettél egy jó genetikával, és tönkretetted azt alkohol fogyasztásával, droggal vagy tönkretetted magad túlsportolással. Miben más ez? Ez is alakváltás – önmagam tönkretétele felé. És lehet pozitívan is haladni ebben. Megszülettem egy rossz genetikával és foglalkozom magammal, kiküszöbölöm a hibákat; és olyanná válok, amilyen valaha szerettem volna lenni. Ki mondja, hogy ez nem lehetséges? Ti. Azért mert csak arra figyeltek, ami negatív.

A világ háborog. Harcban áll. És ha felmerül egy hír, hogy felrobbantották Párizsban a valamit, akkor egy hétig folyamatosan ezért háborgunk. Nézzünk szét a világban és lássuk meg, hogy harcolunk. Bizonyos helyeken nem egy valamit robbantottak föl, hanem mindennap emberek halnak meg saját fajtánktól. Mi vagyunk legnagyobb ellenségünk magunknak. Alig van állat, aki veszélyes ránk nézve, vagy akitől ne tudnánk megvédeni magunkat. De az ember… Az ember az embernek a legnagyobb farkasa.

 Tehát visszatérve a genetikára. Ha folyamatosan olyan műsorok lennének a tévében, amelyek arról is szólnak, hogy jók történnek a világban, akkor nem lennénk ennyire kiábrándultak. Igen, sok ember még ott tart, hogy az örömöt nem tudja befogadni. Féltékeny lesz és bántó. Nekik valóban olyan műsorra van, lesz még szükségük, ahol az ő kertjük, még így is zöldebb, mint másoké; de eljön az idő, amikor ők is kitisztulnak, és ők is igényelni fogják a jót. Tudod, ha elindulsz az első osztályba, előbb-utóbb leszel nyolcadikos, de nekünk, akik már közeledünk ehhez, mutatni kell a fényt, az utat.

Ha én azt mondom, hogy mindig ilyen „tökéletes” voltam, akkor azt mondják, hogy könnyű neked. Ilyen voltál mindig, de mi nem. Rossz genetikával, haragokkal, dühökkel, indulatokkal születtünk. Neked könnyű. Rossz hírem van. Senki sem születik tökéletesnek, de bárkiből válhat tökéletes, csak fel kell ismerni, hogy mit kaptunk, és hozzá kell tenni azt, amivel kiegészül. Jézus sem, Mohamed sem és Buddha sem született tökéletesnek. De azok lettek. Úgy, hogy felmérték saját hiányosságaikat. Ez nem mindig könnyű, hiszen mind hiánnyal születünk, és hiányainkat nem fogadja el a közeg. Mindenki tökéletes akar lenni, hogy elfogadják őt, ezért többet mutatunk magunkból, de így magunkat is átverjük. Ha többet mutatunk magunkból, előbb-utóbb elhisszük azt, akiknek mutattuk magunkat. Ha elhisszük azt, akit mutatunk, akkor viszont nem értjük, hogy miért nem fogad el minket a világ, miért nem haladnak utánunk az emberek, és miért nem gyógyul a testünk. Mert nem igaz, amit mutatunk. Az igazság az látható. Akkor gyógyulnak az emberek. Igazságban mindenki változik. A legnehezebb út számunkra az, amikor környezetünk és mi is elhittük, hogy akik vagyunk – az jó. Nehéz az, amikor kiderül, hogy mégsem vagyunk tökéletesek, és mégis sokat kell dolgozni azon, hogy tökéletesek legyünk. Dolgozzunk ezen. Legyünk igazán tökéletesek, és ne vegyük rossz néven lelkünktől, ha megvilágítja hiányosságainkat, hogy nem vagyunk tökéletesek. Lelkünk sohasem bántásból teszi ezt, hanem azért, amiért egy szülő ki akarja igazítani gyermekét. Szeretetből teszi – őérte. A lelked ugyanez. Szeretetből világítja meg a hiányt. Ha ez a testben van, akkor megmutatkozik a betegség, hogy azzal kell foglalkozni; ha az emberi kapcsolataidban van, akkor az fog megmutatkozni. Úgy érzed majd, hogy bántanak téged, de pusztán segítség lesz számodra, hogy megértsd, miben kell fejlődnöd. Ez a segítség, és a lélek, a fény erre született benned. Ez a feladata – megvilágítani a problémát, hogy tehess ellene. Hogy gyógyulhass, hogy fejlődhess, hogy okosodhass stb. A lélek feladata ez. Valóban nem könnyű változni, ha már szüleink is többet mutattak magukból vagy akár kevesebbet. Nem könnyű akkor változni, mert nem elég visszamenni oda, hogy én hol rontottam el, hanem meg kell ismernem szüleim hibáit, nagyszüleim hibáit, sőt általában még mélyebbre kell a családfában visszamenni. Ezért kezdtük feltárni családfáinkat, de itt is leragadtunk abban, hogy gyönyörködjünk benne, hogy voltak nemesi származású családtagjaink. Pont nem arra helyezzük a hangsúlyt, hogy hol volt hiányosság, hiba; hanem felemeljük családunkat azzal, hogy voltak nemesek is benne. Ez nem jó, mert csak gőgöt jelenít meg. Ne felejtsd el: ha változni akarsz, akkor a hiányokat, a problémákat kell megvilágítani, azért hogy kijavítsd. Igen, nagyon nehéz annak, akinek sok probléma volt családjában, és sok probléma van ezáltal a testében; de jobban szúrja a szög annak az embernek a fenekét, akinél sok probléma volt. Jobban akar változni, motiváltabb. Azok az emberek azonban, akik nagyjából jó életet élnek, nem nagyon mozdulnak. Átlaghoz képest jobb. Ezzel többnyire megragadnak vagy lefelé indulnak el.

Megszületik valaki egy jó genetikával és azt látja, hogy előre nincs olyan sok, ezért elkezd önpusztító életet élni. Drogozik, veszélyesen él. Azt mondja: így legalább történik valami. De gondol ő valaha arra, hogy amit majd gyermekének valamikor tovább ad, az nem más, mint genetikájának akkori állapota? Gondol arra, hogy lehívhatott volna gyermeket maga és párja számára egy jó genetikába, és most helyette egy tönkretett genetikába születik valaki, aki az ő gyermeke lesz. Úgy fog viselkedni ez a gyermek, ahogy egy rossz genetika teszi. Beteg lesz, gőgös, indulatos, arrogáns stb. Ezt hozta le a világba, és ezzel járul hozzá a Föld fejlődéséhez vagy visszafejlődéséhez. Ez a felelősség mindig is őt fogja terhelni, mert akármilyen furcsa, az univerzum elhiszi, hogy felnőttél, és nem ment fel a felelősség vállalás alól, azért mert valójában még nem nőttél fel. Ha gyermeked lett, akkor felelősséggel tartozol érte. Te lettél a felnőtt, mindegy hogy 9 vagy 90 évesen történt. Ha felelős lettél valakiért, akkor neked kell világítani számára. Neked kell megmutatni a helyes utat számára, és neked kell kivezetni őt onnan, ahová lehúztad. Ez a felelősség, és ez a felnőtté válás küszöbe. Ennek felismerése. Hogyan tudsz jó mintát mutatni neki? Ha te változol. Őt és másokat soha sem fogsz tudni megváltoztatni – csak mintával, ami jó. Olyan mintával, amit el tud fogadni. A túl jó sem jó minta, mert túl nagy különbség elérhetetlen lesz számukra. Mutasd meg, hogy hol tartottál; valld be és változz. Ezt az utat – ha látják a változást – automatikusan követni fogják, de mindig te kezdj változni. Ha a gyerekem arrogáns, meg kell néznem, hogy tőlem, az én családomból vagy párom családjából jön. Ő csak egy tükör. Ő azt mutatja, ami bennünk van. Ha arrogáns, akkor nekünk kell ezzel dolgoznunk. Ha pedig felnőtt gyermekünk, akkor neki is lehetősége lesz önmagát kívülről szemlélni, látni, hogy miben kell majd változnia. Segíts neki azzal, hogy önmagadat változtatod. Fontos, hogy értsd. Ez nem azt jelenti, hogy ha arrogáns a gyermekem velem, akkor azt mondom, hogy miattam vagy ilyen, és amíg én nem változom, addig hagyom, hogy arrogáns legyen velem. Véletlenül sem ezt jelenti. Lépj fel ellene, és mond el, hogy a hasonló viselkedés hová vitt el téged. Hogyan reagáltak rá mások. Ez segítség neki és segítség számodra, hogy felismerd, hogy ezzel még dolgoznod kell. A haragokat el kell engedni. A dühöket is, de ne legyen céltáblája senki. Ne csak úgy üvöltözz másokkal, mert meg kell, hogy értsed – ez teremt. Az, amit kimondasz. Ha arrogánsan szólsz, akkor olyan lesz, ami kijön belőle. Higgyétek el, aki tiszta már nem bánt. Nem tud bántani. Valóban kitisztult, ezért már tényleg csak kedvesség jön ki belőle. Megtisztulni viszont nem azt jelenti, hogy viselkedünk, hanem azt, hogy véletlenül sem jön ki belőlem harag, düh, indulat – mert nincs. Bőven van hová fejlődnünk. Van hova fejlődnünk, mert ha megnézed, hogy hol tartasz, akkor ne mond még magad spirituálisan fejlett lénynek addig, amíg nem vagy tiszta, hiszen ezzel beszennyezitek a spiritualitást. Nem teszitek vonzóvá mások számára. Nem a spiritualitás a rossz, hanem az, amit hisztek róla. Bármilyen ember tud segíteni neked, hogy hozzád tesz valamit, ami hiányzott belőled. Ez a spiritualitás, hogy pozitívan változunk, de az emberek nem tökéletesek. Hagyd, hogy csak annyit tegyenek hozzád, amennyitől elkezdesz változni. Lehet, hogy legközelebb más fog hozzád tenni valamit. Mást, amitől megint változhatsz, de ne sértődj meg azon, ha tükröt tartanak eléd, és belenézve nem azt mutatják, hogy tökéletes vagy. Akkor változni kell. Addig, amíg eléred azt a szintet, amikor elindulnak utánad. Először olyan emberek indulnak el utánad, akik lejjebb vannak nálad, hiszen nekik tudsz segíteni. Aztán ahogy egyre inkább változol, már olyan emberek is elindulnak utánad, akik valamikor előtted mentek. Ez nem verseny, de veregesd meg saját vállad ilyenkor, mert ez azt jelenti, hogy pozitív értelemben változtál. Ezt mutasd meg másoknak. Jó munkát és jó gyakorlást, és jó tükörbe nézést nektek!