Minden ember okkal keres párt magának. Valaki azért, hogy ne legyen egyedül, valaki azért, hogy átadhassa tudásait és van, aki azért, mert gyereket szeretne és vannak különböző okok, indokok, de a célja általában mindenkinek az, hogy ne legyünk egyedül. Akkor jó egyedül, amikor mindent tudunk és életünk teljesen ki van töltve, mert annak, aki mindent tud (én nem ismerek ilyet), nincs olyan, amit ne élvezne. Élvezi a játékot magával, a tanulást, a kirándulásokat, de mi általában mással tudjuk mindezeket élvezni. Vannak jó és rossz házasságok. A jó házastársak egymást segítik, motiválják, felemelik, míg a rossz házastársak egymást lenyomják, megalázzák, bántják. Vannak olyan kapcsolatok, ahol az egyik fél a bántó, a másik a bántalmazott.

Amikor arról beszélünk, hogy építő kapcsolat, tudnunk kell magunkról, hogy kik vagyunk, miben vagyunk jók és ez alapján keressünk párt. Sokan vágyakoznak jobb vagy még sokkal jobb párra, mint amilyenek ők. Ha olyan párt választunk, aki hatványozottan jobb, okosabb vagy szebb nálunk, egy életen át félhetünk, hogy el fogjuk veszíteni őt. Ha olyan párt keresünk, aki hasonló, mint mi, csak másban jó és másban rossz, mint mi: akkor egymást segíthetjük, taníthatjuk egy életen át. Ha nagyon nagy a különbség, általában szerepet játszunk. Olyannak mutatjuk magunkat, ami a másiknak tetszik. Olyannak, amitől el lesz kápráztatva és minket választ. Amikor minket választ valaki úgy, hogy kicsit színészkedtünk, többet mutattunk magunkból, mint ami az igazság, akkor egy életen keresztül erre kényszerítjük magunkat vagy okosan megtanuljuk azt, amit mutattunk magunkról: ha megtanuljuk azt, amit csak eljátszottunk, akkor nyilván megmutathatjuk magunkat őszintén és akkor mindig két dolog történhet. Tetszünk vagy nem tetszünk. Ha tetszünk, akkor indulhat a kapcsolat, ha nem tetszünk, akkor nem ő lesz a párunk. Tudom könnyű ezt mondani, amikor te már teljesen belelovaltad magad, hogy megszerzed a srácot vagy a lányt. Azért mondom, hogy igen, ez a könnyebb, mert ha őszintétlenül megszerzed párodul és egy életen keresztül játszod a szereped, akkor ott fönt nincs piros pont. Nem tanultál semmit. Ha nem tanultál semmit, a következő leszületés ugyanaz lesz. Ugyanoda, ugyanolyan feltételekkel és ugyanazokat kell megint megtanulni. Ha akkor sem sikerül, akkor megint ugyanaz. Ez mehet sok-sok életen keresztül. Nem tanultok semmit. A leszületés célja a fejlődés. Együtt könnyebb fejlődni. Voltál már szerelmes? A szerelem célja, hogy azt lásd a másikban, ami neked segít, amitől te több lehetsz. Nem az a célja, hogy mindent láss benne, mert sokszor - ha mindent látnánk egyből a leendő kedvesünkből - soha sem kérnénk őt. A szerelem elvakít. Nem láttat tisztán, de segít nekünk, hogy pont azt vegyük észre, amitől ha együtt leszünk, fejlődhetünk: ez a lényege. Ha sok hibája van a kiszemeltednek, akkor te sem vagy egy matyóhímzés. Hidd el, pont hozzád való párt küld az univerzum, de ha neked nagyon sok hiányosságod van, akkor bárki jó hozzád, hiszen mindenki tud valamit építeni rajtad. Amikor viszont majdnem tökéletes vagy, akkor csak olyan párt tudsz kapni, aki azt a kicsit - ami hiányzik a tökéletesedéshez - hordozza. Amikor két ember találkozik, választanak. Mindig az alapján, hogy mennyire hiányos a rendszerük. Nem azt mondom, hogy nem értek egyet azokkal, akik azt állítják, hogy egyetlen párunk létezik, de azt állítom, hogy ahhoz már majdnem tökéletesnek kell lennünk. Egyedül is haladhatunk a tökéletesedés útján, és találkozhatunk néha számunkra kijelölt társjelöltekkel. Ha nem tetszenek nekünk, akkor többet gondolunk magunkról. Ha többet gondolunk magunkról és jobbat szeretnénk, akkor nekünk kell önállóan tökéletesednünk. Önállóan, amíg újabb jelöltek nem érkeznek elénk. Az univerzum addig küld embereket felétek párotok gyanánt, amíg kéritek, hogy küldjenek. Ezt ne úgy képzeld el, hogy várod otthon, hogy becsöngessen a nagy ő, hanem úgy, hogy ragadd meg az összes lehetőséget, hogy találj magadnak párt. Ha keresel, akkor jönni fog. Zörgessetek és adatik néktek. Ha nem tetszik, nem elég jó, akkor változz.

Az univerzum több szempont alapján küld melléd partnert. Lehet, hogy szép vagy, de gonosz; okos vagy, de beteg; csúnya vagy, de jóindulatú. Ezek mind valamilyen hullámhossz alapján mérhetővé tesznek téged. Ahhoz a hullámhosszhoz kapsz partnert, aki lehet, hogy szép lesz, de boldogtalan és lehet, hogy durva, önző, arrogáns, de jól szituált és így tovább. Minél több kritériumod van, annál több kritériumnak kell neked is megfelelned, hogy egyensúly legyen. Ha építő jellegű kapcsolatot szeretnél, akkor ismerd meg magad és hiányosságaid betöltésére keress párt magadhoz. Ahogy egymást tanítjátok, úgy hangolódtok össze. Ha csak egyikőtök tanul a másiktól, akkor nem fog örökké tartani a kapcsolat, hiszen egyensúlytalan lesz. Lehet bölcsességet, tudást, pedantériát, szépséget, stb. tanítani. Mindent lehet, de ha bármit kapunk, akkor adni kell érte valamit. Meg kell tanulnunk, hogy számunkra mi az érték. Annak - aki csúnya - borzasztóan nagy érték a szépség: ha szép valaki, akkor az értelem lehet számára vonzó. Világunk megítéli az olyan párokat ahol szép és butuska a lány, és csúnya, de okos, ezáltal jól szituált a férfi. Nincs semmi baj ezzel, ha ők ebben szeretnének fejlődni. Ne bántsuk őket, hiszen egy csúnya embernek ahhoz, hogy szép legyen gyermeke, szép párt kell keresnie és máris a két genetika összekapcsolásával lehetőséget adtunk egy gyermeknek arra, hogy szép és okos is lehessen. Így gondoljunk erre és ne irigykedjünk. Gondoljuk végig, hogy mi mivel járulunk hozzá, hogy tökéletesítsük önmagunkat. Amikor ez megtörténik, akkor gyermeked okosabb, bölcsebb, szebb, magasabb lesz nálad. Így kellene haladnunk és így gyorsan felnőne az ember. A felnőtté válásról és annak árnyoldalairól írok legközelebb.