Agyunk egy rendlívül hosszú feltekert velő. Ebben a feltekert gombolyagban valahonnan elindul a tanulásunk: mindenkinek máshonnan. Az agy képes több helyen megnyílni és egyszerre több helyen is képes információt befogadni. Van egy központi terület benne, ahol tároljuk vagy tárolhatnánk azokat a tudásokat, amelyek a napi rutinhoz, pl. munka, bevásárlás, alapbeszélgetések, stb. kellenek. Ezen kívül pedig bárhová tudunk rögzíteni benne. Minden tudás valamely más, már ott lévő tudást kell, hogy felülírjon. Honnan van ott már egy másik tudás? Az előző életeinkből. Az előző életeink gyűjteménye az agy. Az agynak kiterítve legalább olyan nagynak kell lennie, mint a testünk, de ettől szinte mindenkinek jóval hosszabb. Amikor kinyújtjuk az agy fonalait, akkor akár 20 méter is lehet. Minél hosszabb „agyunk” van, annál inkább éltünk itt már sokszor, de miután az ember több ciklusban élt már itt a földön (ez több evolúciós ciklust jelent), így az információk agyunkban különbözőek. Minél többet élt valaki egy jóval előbbi ciklusban, annal inkább vannak annak az evolúciós ciklusnak a tanulásához kapcsolható emlékei az agyban. Minél több emlékünk jön föl az agyunkban, annál inkább kell megtanulnunk azt ide vonatkozóan - a mostani evolúcióhoz kapcsolódóan - értelmezni. Hiába jönnek fel olyan emlékképeink, ahol mi egy olyan dolgot találtunk fel, amelyben a holdra úgy tudunk elrepülni, hogy hibernáljuk magunkat és befekszünk egy koporsó méretű szarkofágba, ami majd elrepít a célhoz bennünket. Azért hiába, mert a tudományunk nem ebben az irányban fejlődik, ezért ebben az evolúciós ciklusban ez nem kap teret. Ez az emlék - vagy nevezzük ötletnek - nem kap Nobel díjat valószínűleg, de egy „sci fi”-be jó lehet.

Rengeteg ilyen és ehhez hasonló emlékképünk lehet, amelyet ha megnyitunk, emlékezni fogunk ezekre, de meg kell tanulnunk aktualizálni a tudásokat a mostani fejlődésünkhöz. Az emberiség már sokadik evolúcióját éli.  Sokszor rontottuk már el. Amikor elrontjuk a fejlődést, akkor felrobbantjuk a földet vagy kiírtjuk a növényeket - ami természetesen a mi halálunkat is jelenti - vagy egyszerűen megöljük egymást. Ilyen emlékképei sokunknak lehetnek. Ezek  az előzőéletes emlékek. Ezeket, ha használni tudjuk a mostani fejlődési ciklusunkban, akkor meg kell őrizni az agyban, ha viszont nem alkalmas arra, hogy hozzátegyen a fejlődésünkhöz, akkor felül kell írni. Felülírni csak egy újabb tudással lehet vagy benyomjuk a törlés gombot, azt pedig különböző szerekkel lehet megtenni. Az alkohol töröl az agyban, a drog képes bizonyos területek törlésére, különböző gyógyszerek vagy egészségtelen élelmek képesek kitörölni az agy információinak egy részét. A tudás visszaépítése a mi feladatunk. Te döntesz arról, hogy mivel töltöd fel az agyad, mint ahogy arról is te döntesz, hogy a szívedet szeretettel vagy haraggal szeretnéd feltölteni.

A tudások központosítása azt jelenti, hogy egy fontos középpont köré rendeződik minden. Ez a középpont a napi rutin „agy” legyen: ennek a leglényegesebb a létezése. Ez az a bizonyos 3-5 %, ami kell mindenkinek ahhoz, hogy dolgozni tudjon, pénzt keresni és párkapcsolatban minimál szinten élni tudjon. Ha ez nincs, akkor vagy antiszociális vagy, vagy életképtelen, vagy nem is tudod, hogy mi szeretnél lenni, felnőttként sem, stb. Ezek alapok és általában az emberek ezt az alap 3-5 %-ot használják összesen az agyukból. Ha ennyit használsz, akkor bármit, ami érdekes neked, csak úgy tudsz megtanulni, hogy előtte innen törölsz információkat. Akkor lehet, hogy lesz egy új tudásod, de nem lesz kedved vagy tudásod a munkához ezután. Lehet, hogy valami izgalmasat találtál más galaxisokról, de nem tudsz párkapcsolatot létesíteni, mert te már annyira máshol jársz és így tovább. Ha újabb tudásokat szeretnél, akkor a meglévőhöz lehet kapcsolni azokat. Akkor a tudásod - ami eddig volt - megmarad, sőt bővül. Képzelj el egy kört, ami spirál vonal mentén bővül folyamatosan. Ezen a spirál vonal mentén haladva, minden meglévő tudásod bővül. A tudások bővülésével először jobban fogsz tudni dolgozni, több tudás lesz a munkáddal kapcsolatban a fejedben, majd jobb ember leszel, aki a párkapcsolatában az apa vagy anya szerepében jobb lesz, és így tovább. Először addig bővítsd a spirálon keresztül az agyad információit, amíg a többiek azt be fogják tudni fogadni. Egy idő után, pedig ahogy az alsóbb osztályokat kijárjuk, újakat fogunk tanulni. Olyanokat, amelyeket ebben az evolúciós ciklusban, még nem hallhattunk, de lehet, hogy az ember már több másik evolúciós ciklusában azokat a tudásokat már alkalmazta. Ha ilyen új tudás jön az agyadban lévő haladás során elő belőled, akkor ezt ötletnek hívjuk. Ez a földi megközelítés, a visszaemlékezés pedig a spirituális megközelítés. Ugyanoda fogsz jutni mindkettővel, de az első az alap. Az alap, hogy hozz létre önmagad egy középpontot az agyban, ami a napi rutin, ami egy munkához, és egy élettervhez kapcsolódik, és haladj tovább az újabb tudások felfedezésében. Ha nincs középpont. Nincs az életednek valamely olyan pontja, ami értelmezhető az emberek számára, nincs olyan munkád, amelyhez tanultál vagy amiért megdolgoztál, akkor nem leszel hiteles. Ha nem leszel hiteles, akkor te az agyadból előbányászhatsz bármilyen paradox vagy aktuális tudást, senki sem fog meghallgatni, senki sem fog rád figyelni, ezáltal hozzájutsz egy tudáshoz, amit őrzől. Őrződ, mert nem lesz kinek átadni. Azt a tudást, amit őrzől és nem tudod senkivel megosztani, az agy törölni fogja. Ezt hívjuk demenciának. Azt, amikor a tudásokat, amelyeket megszereztünk vagy visszaemlékeztünk rájuk, nem adjuk tovább. Ha nem adjuk tovább, akkor egy ideig őrizzük, majd az agy úgy ítéli meg, hogy nem kell, hiszen nem használjuk, ezért benyomja a törlés gombot. A törlés még nem halálos, csak valamely információ elvesztésével jár. Itt kell felébrednünk és rájönnünk, hogy miért is tanulunk? Azért, hogy őrizzük a tudást vagy azért, hogy megosszuk másokkal? Én az utóbbit javaslom, de ahhoz először olyan hitelessé kell válnunk, hogy elfogadják tőlünk a tudást. Ehhez kell az alap középpont. Munka és valamilyen élet a pároddal, családoddal. Erre bármikor ráláthat környezeted és ebből fogja megítélni azt, hogy hiteles vagy-e számukra vagy sem. Ha igen, akkor mehetsz tovább az agyad spirálján és újabb és újabb tudásokat ébreszthetsz fel magadban, amelyeknek egy része alkalmas lesz a mostani evolúciós ciklus folytatásához, másik része pedig már elavult lesz abból, ami eszedbe jutott vagy még futurisztikus lesz. Ami viszont aktualizálható, az előrébb visz minket. Ahhoz, hogy hozzáférj agyadban őrzött emlékképeidhez, vért kell megtanulni az agyba pumpálni. A következő írásomban megtanítom, hogy hogyan pumpáljunk vért az agyba vagy akár a test bármely pontjába, irányítottan. Szép napot kívánok nektek addig is.