Egyszer lehet ez hozott út, azaz genetika, egyszer pedig felvett, azaz itt alakult ki. Mindkettőről külön- külön írok. A hozott út az, amikor valamelyik szülőm, nagyszülőm, dédszülőm, és így tovább, hozott valamilyen mintát. Ezek a minták úgy öröklődnek, hogy útként elindul valaki rajtuk, és nem megy végig az úton, de ha elindul akkor ez az út addig lesz nyitva a családban, ameddig valaki be nem zárja, vagy vissza nem jön rajta.

S hogy mit jelentenek ezek? Azt jelenti a bezárás, hogy elindultunk egy úton, aminek nem láttuk a végét elindulásunkkor. Majd odaértünk a végére, és nem az volt amire számítottunk. Akkor ennek az útnak végére értünk, tehát lezárhatjuk azt. A genetikában ez úgy jelentkezik, hogy valaki mondjuk alkoholista. Ennek az embernek van fia, lánya. Ha van fia, és ugyanazt kezdi fia mint édesapja, akkor nem volt az az út lezárva, tehát nem tanította meg apuka a fiát arra, hogy más van az út végén, mint amit hitt. Ha más van ott, akkor kötelességünk erről beszélni, mert fiunk csak tőlünk tudhatja meg az igazságot. Ha mi nem beszéltünk róla, hogy minden amin jártunk, tévút volt, akkor ő is elindul azon, és végig kell hogy járja. Ha nem indult el a lánya, akkor ő kívülről szemléli az eseményeket. Megnézi, hogy apát vezeti e jó irányba ez az út. Ha nem akkor még nem indul el rajta. Ha igen, úgy látja, akkor ő is el fog indulni rajta.

Minden szülő felelősséggel tartozik gyermekének. Amikor egy utat elindítottál, s az nem volt jó számodra, legalább vállald fel, hogy ne kövessen rajta. Ez egy üzenet, hogy nem azon az úton kéne menned gyermekem, amelyiken én elindultam. Persze ehhez az is fontos, hogy felmérd, hogy rossz úton keringsz. És ha felmérted, akkor valld be.

Ez nehéz, nagyon nehéz, hiszen saját bukásomat kell beismernem gyermekeim előtt. Ám azzal, hogy felvállaltad, nekik nyújtottál segítséget, hogy ne járjanak azon az úton. Az emberek túlgondolják az életüket. Különböző függőségeket rejtenek el családjuk elől, és mérgesek ha gyermekeik, unokáik függőségbe keverednek. A függőség az, hogy én nem vállaltam fel például, hogy alkoholista vagyok, ezért gyermekem megy utánam azon az úton, amely szintén alkoholistává teszi őt. Ha ő elindul rajta, még mindig szólhatok neki, hogy én már végig mentem ezen, és nem jó, de ha nem vállalom fel saját kudarcomat, akkor miután minta vagyok neki, függővé tettem őt. Ha felvállalomés ezen és ezen a ponton tette tönkre az életemet ez a probléma, akkor nyitok neki egy kaput az úton, ahol kiléphet. Ez segítség. Az pedig, hogy titkolom a problémát, nem hogy nem segítség, de még ártás is.

Amikor én benne vagyok egy függőségben és rájövök hogy rossz út volt, akkor meg is fordulhatok az úton. Ha megfordulok az úton, és vissza felé haladok, akkor előbb utóbb biztos, hogy kijutok róla. Ha kijutok, akkor kitehetem a behajtani tilos táblát rá, gyermekeim, unokáim, sőt további leszármazottaim számára. Minél hosszabb utat töltöttem el az alkoholizmusban odafelé, ugyanannyi idő telik el az úton visszafelé. De legalább megfordultam, és kifelé tartok belőle. Ha kifelé tartok belőle, és fiam is elindult, még találkozhatunk. Ha találkozunk, én akkor is minta leszek számára, és mutatom neki, hogy megfordultam rajta. Követni fog, és az is megeshet, hogy együtt gyógyulunk.

Minden amit élünk, az egy út. Több utat élhetünk egyszerre, és több utat járhatunk oda és vissza egyszerre. Ezek az utak arról szólnak, hogy nem látjuk a célt, tehát próbálkozunk eljutni a célba. Ha eljutottunk egy úton végig, meglátjuk, hogy célunkhoz vitt e minket vagy nem. Ha nem akkor rakjuk ki a behajtani tilos táblát, hogy gyermekeinknek ne kelljen ugyanazt még egyszer végigjárnia. Ha kiraktuk a táblát, akkor keressünk másik utat. Olyat amelyen mi is, és gyermekünk is biztonsággal járhat. Ezek az utak, nagy számban találhatóak előttünk. Szüleink mintáján haladva, nagyon sok utat lezárhatunk, vagy szüleinket nem figyelembe véve, elkezdhetünk minden utat elölről végigjárni. Ez a teljes leválás. Ez nem könnyű, mert semmilyen mintánk ilyenkor nincs. Én végig csináltam mindet. Ez a legnehezebb, ha mindenkiről leválsz. Azt jelenti, hogy egy utat sem fogadok el szüleim, nagyszüleim, dédszüleimtől, és egyiken sem vagyok hajlandó menni. Újra kell kezdenem mindent.

Minden családban vannak olyan utak, amelyekkel jól lehet haladni. Jól, azaz bejáratottan. Ha valaki egy úton sikeres, és boldog akkor azon lehetne járni, ha felvállalod, hogy ez a te anyukád, és hiteles lesz számodra. Igen mindannyian rossz utat is választunk. Hogy tudjuk elkerülni, hogy gyermekünk ne járjon azon az úton, amit mi elrontottunk? Úgy, hogy elmeséljük, hogy jártunk mi is azon, és a következményeit is elmondjuk. Akkor gyermekünk választhat másik utat.

Rengeteg ember küzd szexuális problémával. Miért? Mert szüleik sosem mondják el, hogy milyen úton haladtak ebben. Ha belekerültek szexuális tévelygésbe, akkor kinyitottak egy utat amin biztos, hogy haladni fog gyermekük is. Ha viszont elmondják, hogy igen, volt olyan, hogy… akkor megvédték gyermeküket attól, hogy ők is járjanak azon az úton.

A függőség az, amikor egy mintát követünk, de nem tudjuk, hogy hova vezet, mert megyünk szüleink, nagyszüleink nyomvonalán. A függőséget úgy lehet megszüntetni, hogy beszélünk arról, ami titkos, hogy hibáztunk. Mi is elindultunk egy úton, aminek a következménye alkoholizmus, szexuális eltévelyedés, garázdaság, kábítószer függőség, és így tovább, lett. Ha elmondjuk, akkor felszabadítjuk gyermekünket az úton való járástól, és felszabadítjuk a függőségtől. Ez az út, az igazság, őszinteség, és felvállalása annak, hogy felnőttként viselkedünk. Minden felnőtt attól lesz felnőtt, hogy vállalja következményeit cselekedeteinek. Ha felvállalod, hogy gyermeked miattad függő, akkor kijöttél a gyermeki viselkedésből, szembenéztél a problémával, és elkezdheted megoldani.

Az ember megoldónak született. Egy problémát megoldani azt jelenti, hogy szembenézek azzal, ami vagyok. És szembenézek azzal, hogy ami vagyok, hogyan hat gyermekeimre, társadalmamra, és mindenre körülöttem. Mindannyian egy nagy egész részei lettünk. A nagy egésznek az egészsége tőlünk is függ. Felelősséget kell vállalnunk érte. Ha felvállalod, hogy rossz úton mentél, akkor segítettél magadnak visszafordulni rajta, segítettél családodnak másik utat választani, és segítettél egy egész társadalomnak azzal, hogy negatív mintát mutattál, hogy ne járjanak azon.

A minták fontosak, mert öröklődnek. Genetikádban hordozod, és ha megoldottál egy rossz mintát, akkor kijavítottad a genetikádat. Erről írok legközelebb. Függőség, amely képes genetikát gyógyítani. Szép napokat addig is, Móni