A mozgás egyenes vonalú, egyenletes valami, ami állandóan ismétlődik és fenn tart egy állapotot: ez az állapot a mozgás. A mozgás az, amikor aktivitást érzékelünk. Az aktivitásnak rengeteg formája létezik. Orvosilag az is még mozgásnak számít, ha lélegzik valaki, mi viszont az aktív mozgást részesítjük előnyben. Mindig magunkhoz képest kell emelni a mozgás mennyiségét. Sokan ott hibáznak, hogy az inaktív életükhöz képest hirtelen nagyfokú mozgást hoznak be a napjaikba. Amikor hirtelen történik valami az addig megszokott nyugalmi állapothoz képest, akkor a test jelez: ellenáll. Az izomláz például jelzése annak, hogy túltoltuk. Amikor magunkhoz képest mozgatjuk jobban testünket, mint ahogy addig mozgott, szigorúan figyeljünk erre. A test először a megszokottat engedi. Minden, ami afeletti többletmozgás, az számára plusz energia, ezért elfárad tőle. Ha napokon keresztül azt a plusz energiát elétesszük és már nem fáradtságot, hanem kicsi fittebbséget érzünk, akkor emelhetjük az adagot. Egy edző sem fog így vezetni benneteket. Olyan nincs, hogy csak 10 percre gyere le az edzőterembe és lassan emeljünk. Nem azért, mert az rossz a 10 perc, hanem azért, mert az senkinek sem éri meg. Neked sem, aki oda utazol és vissza és neki sem, aki 10 percért nem kérhet annyit, hogy megérje neki. Ha nagyon keveset mozogtál egy ideje vagy semmit, akkor otthon kezd el a mozgást. Miért? Mert ott tudsz finoman ráhangolódni a testedre. Egy teremben sokan vagytok, ahol az edzőnek a többiekre is figyelni kell. Ő egy átlagos edzést fog tartani, ami neked még sok lesz, valakinek kevés és lesznek, akiknek tökéletes lesz. Mindenki teste más és minden felnőtt a saját testéért kell, hogy felelősséget vállaljon. A saját testedért pedig úgy tudsz felelősséget vállalni, hogy érzed. ÉRZED, hogy mit bír, érzed, hogy mi a jó neki és finoman emeled az adagot. A gyermekedtől sem egyből vártad, hogy olimpikon legyen. Magadat se kínozd túl, mert akkor nagyon gyorsan el fog menni a kedved a mozgástól. Amikor viszont nem mozogsz, akkor inaktívvá válsz, ami ráhat az életedre. Az inaktív ember nem konstruktív, nem tud gondolkozni, nincs megoldása egy idő után semmire, mert a testben nem áramlik a vér. Nem áramlik, ezért nem tud gondolkozni. Az inaktív ember beteg, fáradt, gyenge. Izmaiból látni, ahogy épül le. Először csak megpuhul, majd teljesen elgyengül. Az izmok fejlődéséhez is vér kell. A vérnek áramolnia kell a testben, hogy ha bárhol izmot szeretnél növeszteni. Az izomnövesztéshez viszont végig kell gondolnod, hogy az a legfontosabb vagy az, hogy először oda áramoljon a vér, ahol létfontosságú. A vér először a nagyereken keresztül a szerveket tölti, majd a kisebb ereken keresztül a mirigyeket, itt borulhat a hormonrendszer, ha nincs egyensúlyban a vér áramlása. Végül a még kisebb ereket tölti a megmaradt vér, mint például az izmokat. Az izmok tornáztatásával a meglévő vért a testben átirányítjuk arra a területre, ahol szeretnénk látványt produkálni. Semmi baj nincs az izommal, sőt fontos, de ha kevés a véred és a szerveidből az izmokba pumpálod a legtöbb vért, akkor a szervek sérülnek. Sérülhet az agy (azért is mondják izomagyúnak a túlsportolt embereket), sérülhet a szív (ilyenkor az érzelmek tűnnek el vagy leállhat a szív) és sérülhet a vese, a máj és bármelyik szervünk. Nem a mozgással van baj, sőt az fontos, csak a bután irányított túlzó mozgással van probléma. Ha finoman elkezdve mozogsz, akkor egyre több vért pumpál a tested. Amennyiben elég a véred, akkor pont akkora lesz az izmod, ami anatómiailag jó neked. Ja, hogy az nem lesz elég az általunk kialakult aktuális testképhez képest? Az lehet, de egészségesebb leszel. Lehet, hogy kevesebb izmod lesz, de egészségesebb tested. Az izom fontos, de az izom is azért fontos, hogy egészségesebb és nagyobb terheléseket is bíró életet élhess. Minél nagyobb terheléseket bírsz, annál aktívabb életed lesz. Minél aktívabb vagy, annál inkább születnek újabb és újabb tervek az életedben, amelyek célt adnak, ezáltal hosszabbítják az életed. Az élet cél nélkül kiüresedik. Az élet céllal kihívássá válik. Ha nincsenek kihívások, akkor leáll az aktivitás. Minél jobban állítjuk le saját aktivitásunkat, annál közelebb kerülünk az értelmetlenséghez és egy idő után nem akarunk élni. Van, aki már fiatalon nem szeretne élni. Miért? Mert soha nem mutattak neki célt. Nem mondták, hogy ha fejleszted magad, mikre leszel képes. Nem mondták, hogy azzal a testtel, ami egészségesebb, sokkal több helyre eljuthatsz a világunkban. Sokkal több időt tölthetsz aktív élettel. Nem mondták és ezért egy gyerek akkor csak “eltölti az időt” és szenved, ha nem kap iránymutatást. A gyerekek jó rég óta nem kapnak iránymutatást, nem kapnak vezetést. Annyira átfordultunk a másik oldalra szülőként, hogy már nem akarjuk gyerekeinket befolyásolni semmivel. Éljenek úgy, ahogy nekik tetszik. Nincs vezetőjük, ezért csak eltöltik az időt. Erre szolgál a számítógép, a telefonok, minden, ami világít. Erre szolgálnak a drogok, amelyek kivesznek minket a “való világból” és egy illúzióban tartanak addig, amíg rá nem jövünk felnőttként, hogy változtathatunk. Nem az az egyetlen minta, ahogy szüleink éltek és nem az az egyetlen lehetőség az aktivitásra. Ha ugyanazt éljük, mint ők, akkor ugyanaz fog kifolyni belőle. Ha tetszett szüleid élete, akkor másold, de ha nem, akkor az aktivitásod növelésével kezd el felülírni azt. Erről írok legközelebb.