Mindannyian öröklünk egy testet, egy olyan testet, ami képes valamilyen mozgásra: ez határoz meg minket, a testünk. Alkalmas lesz-e nagyobb dolgok megteremtésére, megvalósítására vagy nem. Egyre inkább jövünk rá, hogy nem hagyhatjuk figyelmen kívül testünket, hiszen önmagában a lelkünk, a szellemünk nem tud teremteni, csak a testtel együtt. Azt a testet, amit kapunk, el kell fogadnunk: az a belépőnk, az az örökségünk és a szüleink ajándéka számunkra. A szüleink is örököltek egy testet és mutatnak számunkra egy mintát, hogy hogyan is bántak, bánnak vele. Aki jól bánik a testével, ott pozitívan épül a test. Az a test, amelyik jól van, jó dolgokat fog teremteni, amit utána élvezettel fogsz megélni. Örömmel fogod megtanulni belőle, hogy milyen jó érzés, egészséges érzelmekből, okos bölcs értelemből teremteni. Az a test viszont, amelyik inaktív, az romlik. Gyengül, fárad vagy elöregszik. Az elöregedett, elmeszesedett test már nem aktív, ezért nem tudunk idősebb korunkban már teremteni. Mi lenne, ha aktívan tartanánk testünket? Mi lenne, ha idősebb korunkban is teremtenénk, sőt mi lenne, ha idősebb kor tudásával, értésével, azaz bölcsességével teremtenénk? BÉKE lenne, mindenki a helyére kerülne, nem sietnének az emberek: gyorsan valami nagyot kell teremtenünk, mert egy idő után már nem megy és nem jut nekünk. Az emberek sajnos versenyeznek a teremtésben. Akkor alakul ki a verseny, ha túlerősítjük a testünket és túl nagy hangsúlyt helyezünk a test felépítésére. Amikor egy test túlerőben van, akkor bánt. Ha túlerőben vagyunk, rá kell  jönnünk, hogy kimozdultunk az egyensúlyból. Az egyensúlyban nincs túlzás: se kevesebb, se több. Miért vonzó számunkra mégis a több? Mert hatalmat érsz el vele. Hatalmat, amire még nem értél meg. Hatalmat, amit még nem tudsz kezelni. A hatalom jó, de a hirtelen jött hatalom és az egyensúlytalan hatalom személyiségtorzulást eredményez. Olyan személyiségtorzulást, amelyben megváltozol. Mi változtathat meg a személyiségedben? A tudás túlzásai illetve hiányosságai, az érzelmek túlzásai és hiányosságai és a testi túlzások és hiányok. Bármelyiken kimozdulsz a tökéletesből, egyensúlytalan leszel. Honnan lehet tudni, hogy kimozdultál? Onnan, hogy versengeni kezdesz. Versengeni, hogy jobb vagy, vagy versengeni, hogy kevesebb vagy. Minden kimozdulás létrehoz egy személyiséget. Ezeket a személyiségeket mi különböző nevekkel láttuk el. Vannak olyan személyiségek, amelyeket már az orvostudomány, a pszichiátria nevezett el és vannak olyanok, amelyeket csak a köznyelv használ. Hazudós lehetsz úgy is, hogy nem kell attól rettegned, hogy  bedugjanak a gumiszobába, de ha személyiséged már annyira torzult, hogy „kényszerképzeteid” vannak arról, hogy te a legokosabb vagy legszebb vagy legtökéletesebb vagy, akkor bizony bérelt helyed van a pszichiátrián. Minden a versengésből indul, amit mi nemcsak hogy támogatunk, hanem még preferálunk is. Kisgyermekként hányszor hallottátok, hogy legyél a legjobb tanuló. Legyél a leügyesebb a sportban, vagy hogy a szereteteddel, kedvességeddel varázsold el Gizike nénit? Hányszor tanítottak benneteket arra, hogy muszáj többnek lenni, mert ezzel el fogtok érni valamit? El is értetek. Mit is? Kirekesztést. A túl jó tanulót, a túl érzelmeset, a túl ügyeset mindig kilöki magából a „kemény mag”. A kemény mag ebben az esetben az, ahol hasonló emberek vannak. Ők jól érzik magukat egymással, mert hasonló hullámhosszon vannak, de számukra is adtál leckét, mert lehet valakit szidni, lehet valakiről beszélni és lehet valakit kibeszélni: minden energia. Ha te másokat beszélsz ki, az úgy viszi a nehezen megszerzett energiádat, hogy el sem hiszed. A másokról alkotott vélemények terhesek tudnak lenni számunkra és megállítanak bennünket saját haladásunkban. Minden energiát arra termel mozgással a testünk, hogy magunkat fejlesszük. Amikor másokat szidunk, kimerülünk: elfogy az energiánk. Amikor viszont saját testünk fejlesztésére használjuk, akkor javítunk magunkon. Ahogy javul a testünk, úgy lesz egyre nagyobb kedvünk érzelmek tanulására. A test megmutatja számunkra, hogy hol tartunk érzelmileg. Azok az emberek, akik folyton bántanak, betegek. Biztos, hogy nem egészséges az a test, aki lelkileg bántó, és az a test, amely egészségtelen, nem tud gondolkozni sem. Nem tud tanulni, fejlődni sem, vagy már nem is akar, mert nem voltak sikerélményei benne. Az egyensúly a testi, lelki és szellemi fejlődés egyformaságában van. Nem lehet csak a testet építeni, mert sem érzelmileg, sem szellemileg nem fogadnak el. Nem lehetsz csak lelki ember, mert a testi és a szellemi le fog nyomni, és nem lehetsz csak szellemi ember, mert aki testben erősebb, az először csak megvet, aztán bánt, majd kinyír téged. Buddha szellemi ember volt. Jézus lelki. Az egyensúly a test, lélek és szellem találkozásánál van. Erről írok legközelebb.