A megoldás mindig megvan valahol, csak nem mindegy, hol keresed. Ha viszont megtalálod, az nagyon nagy élmény. Ha nem, a hiány veled marad, egész életedben akár. Én is kerestem a megoldást a saját gyógyulásom felé. Közben rengeteg változás történt. Magamat akartam meggyógyítani csupán, de elkezdett gyógyulni az egész család.
Miért? Mert DNS-em, kódom hasonló az ő DNS kódjukhoz. Mikor valamit megoldottam a saját vonalamon, automatikusan ők is megkapták a hiba javítás kódját. Képzeljétek el, mi történne, ha családokon belül, mindenki csak egy, egyetlen egy DNS kódon dolgozna? Mindenki kijavítana valamit, ami bekerülne a másik kódjába is. Mindenki hatna ezáltal mindenkire. Ha pedig mindenki hat mindenkire, akkor az, aki segít, közelebb kerülhetne a másikhoz, akár tudta nélkül is. Amikor magamon elkezdtem dolgozni, álmomban sem gondoltam, hogy a családom közelíteni fog hozzám. Főleg azért nem, mert olyan távol voltunk unokatestvéreimmel, nagynénémmel, unoka-nagybátyáimmal, stb. egymástól, hogy eszembe sem jutott, hogy dolgozzak velük! Ha megkérdezték volna, hogy kit szeretnék gyógyítani, biztos nem őket említem. De akkor még nem tudtam mi történik ilyenkor. Csak gyógyítottam magam. És a család elindult felém. Elindultunk egymás felé. Pedig csak annyi történt, hogy egy rossz DNS kódot akartam kijavítani.
Mennyire hatunk egymásra… ! Megtettünk egymás felé az utunkat, mostanra jól érezzük magunkat együtt. Szívesen találkozunk, megismertük egymást – pedig néhányukkal évek óta nem találkoztunk. Megszerettük egymást. Volt úgy, hogy olyan hirtelen történt az érzelmi változás, hogy mi magunk sem értettük mi zajlik bennünk. Az ilyesfajta egymásra találások nagyon intenzívek tudnak lenni! Mindez attól függ, mit gyógyítottál magadon, és mindez hogyan hat a hozzád közel álló másik ember DNS-ére. Mert mindig hat!
Ha valamit megváltoztatsz magadban, az gyógyíthat is, árthat is. Ha magadat akarod meggyógyítani, tudd, hogy olyan vagy, mint egy génsebész. Oda kell vissza menni, ahol a hibás kód keletkezett. Ha megtaláltam a gyökér okot, akkor ott, a kezdeteknél kell az elakadást oldani. A gyógyászat kicseréli a hibás gént. Ha sebészeti úton kicseréljük valakiben a hibás gént, egy ember gyógyításában segédkeztünk. Ha megoldjuk a hibás gén keletkezéséhez vezető gyökér problémát, egy egész család helyreállításán dolgoztunk.
Mi a különbség? Az orvos azt keresi, hol van a hiba a testben. A testet, azaz az egyént gyógyítja. Én viszont azt látom, honnan indul ki a hiba. Általában már nem élő rokonokban van a hiba forrása. Ha oda visszamegyek, - tisztán látással- látom, hogy ki, és mi okozta a hibát, amit ki kell javítani. De hogyan, ha történetesen Juliska néni, - aki a hiba forrása, már nem él? A testen keresztül. A testben rengeteg sejt van. Mind önálló tudattal létezik. Sejtjeink akkor is élik Juliska néni életét, ha nem tudunk róla. Még az is lehet, hogy hasonlítunk rá, vagy azon a hangon beszélünk, mint ő, vagy akár hasonlóan gondolkodunk bizonyos dolgokról. Ha akarjuk, ha nem, Juliska néni - addig, amíg meg nem oldottuk a problémát - ott lesz bennünk. Ha viszont megoldottuk, eltűnik. Hogyan lehet megoldani azt bennünk, amit Juliska néni nem tudott megoldani magában? Például képzeljük el, hogy Juliska néni szerelmes volt, ám ez akkor és ott viszonzatlan maradt. Bennem viszont megélheti a viszonzott szerelmet. Ekkor az a sejt, amely önálló tudattal rendelkezik, és amiben Juliska néni tudatossága energia lenyomatot hagyott, teljessé válik, és nincs többet szüksége arra, hogy belőlem pótolja a hiányait. Ekkortól én már saját lélekből, saját tudatosságból hozhatok létre új sejteket. Sokkal inkább önmagammá válhatok, mert már nem kell más életét élnem.
A legtöbb emberben rengeteg lélekrész lakozik, így aztán nem élhetik a saját életüket, addig, míg meg nem oldják egykori, vagy mostani családjuk problémáját. Még egy példa: ha valaki felvételizni akar például az orvosi egyetemre, érdemes megnéznie, milyen alapja van hozzá? Ha az egész család orvosokból áll, jó alappal rendelkezik. Sokan járták ezt az utat, így az ő lelke sem fog eltévedni rajta. Ha viszont nem volt olyan őse, aki kijárta volna ezt az utat, akkor neki kell először megtenni. És az út kacifántos. Ahhoz, hogy más legyél, mint amit a család elhisz rólad, bizonyítanod kell. Bizonyítanod azt, amiben ők nem tudtak hinni. Önmagadban.
Meggyőződéssel hinned kell magadban, hogy higgyenek benned! Ehhez viszont sokat kell tanulni. Mindannyian hatunk egymásra. Ha én azt mondom, hogy te nem vagy képes bejutni az orvosira, ez nyilvánvalóan hat rád. Miért? Mert az én félelmemet közvetítettem feléd. Én nem bízom magamban, ezért a felvételit annyira nehéznek gondolom, hogy meg akarlak óvni tőle. De ha én nem bízom annyira magamban, hogy higgyek benned, akkor te soha sem jutsz be az orvosira, mert én mindig bizalmatlan leszek nem csak a te sikereddel, hanem magammal is. Miért? Mert a családodból ez jön. A család már csak ilyen. A családi hitrendszerek vagy támogatnak, vagy determinálnak. Ha determinálnak, akkor neked kell megoldanod azokat a problémákat, ami abban akadályoznak, hogy elérd, amit szeretnél. Kezedbe kell venni az irányítást! Rendben, eddig nem volt senki orvos a családban, de most lesz! Én.
És akkor elindul a harc. Magamba fogadom azt, aki ellenáll. Ilyenkor megélem azt az érzést, hogy úgy sem fog sikerülni. Aztán magamba fogadom azt, aki nem hisz bennem. Akkor megélem a teljes hitetlenséget a felvételiben. Aztán magamba kell fogadom az irigységet is. Ilyekor megélem, hogy senki nem akarja, hogy sikerüljön nekem. És, ha végig mentem ezen az úton, és még keményen is tanultam – felvesznek az egyetemre. Kemény küzdelem volt, de mindeközben segítettem abban, hogy gyógyuljon az egész a családom, az ismerőseim, és mindazok, akik még irigyek voltak rám. Sikerült, mert mindent magamba fogadtam. Mindent, ami nehezített.
Ha a családod energiáját fogadod magadba, számolnod kell azzal is, hogy ideig-óráig olyanná válsz, mint amilyen „Juliska néni” is volt. Ha gonosz volt, olyanná válsz. Ha kövér volt, olyanná. Ha csúnya, ha szép, pont olyanná. Mindez addig tart, amíg ki nem húzod a probléma gyökerét. Ha egy ember változtatni akar magán, először is fel kell mérni, hogy honnan jött. Milyen családból? Mert a család hat rá. Hiába választjuk el magunkat teljesen a családunktól, hiába nem találkozunk velük évekig, továbbra is hasonlítunk rájuk, kívül, és belül is. A tőlük örökölt külső tulajdonságokat hiába faragjuk le a sebészek keze által, hiába alakítjuk az arcunkat kések segítségével, attól a nem szeretett rész, a „probléma” még nem oldódik meg. A gyermekem úgyis örökli az eredeti külsőmet, hiába próbáltam  plasztikai sebésszel megváltoztatni! Egy ilyen beavatkozással ismét csak nem teljes megoldás születik, sőt, megnehezítettem a gyermekem életét azzal, hogy amit én nem oldottam meg, azzal neki kell dolgoznia. Ő fogja azt megoldani, ha tudja. Az orvostudomány csak egy embert tud megváltoztatni, csak egy személyre hat. Az a módszer viszont, amit én mutatok, az egész családra, környezetre, emberiségre hathat. Ha akarod. De ez nem könnyű út. Ha valamit nem oldott meg anyukád, és te azt akarod, hogy benned ez az elakadás feloldódjon, neked kell érte tenni. Könnyen lehet, hogy ez a probléma az anyukádat már nem is érdekli. Neki már nem fontos, hogy milyen a bőre, mert már annyira öreg, hogy elfogadta azt. De te még nem adtad fel. De ahhoz, hogy megold, vissza kell menni oda, ahol a genetikai hiba keletkezett. Vissza a DNS-en oda, ahol a probléma gyökere van, és azon kell dolgoznod. Azok a tudások, amelyeket átadok, saját tapasztalatok. Saját magam gyógyításából. Tapasztalatok, amelyek eredménnyel jártak.
Ahogyan arról már írtam, a tested gyógyulása mindig azzal indul, hogy családi közelíteni kezd hozzád. Ez azt jelenti, hogy ők is ki akarják venni részüket a gyógyulásból, talán még tenni is hajlandóak lesznek azért, hogy egészségesebbek legyenek. A család tehát jön, és neked meg kell tanulni befogadni őket. Amikor közelíteni kezdenek, eleinte nem lesz könnyű neked, mert nem érted, hogy miért közelítenek. De hidd el, őszintén jönnek, és kezd el megérteni őket! Azt is értsd meg, hogy miért nem jöttek, miért nem értettek meg eddig. És azt is, hogy miért nem akartak eddig?
Azért nem, mert te is úgy viselkedtél, hogy elválasztottad magad tőlük. Képzeld el, hogy olyan személyre hasonlítasz a családból, akit senki sem tudott elfogadni. Ha segítesz megadni neki az odatartozás jogát, segítesz neki elfoglalni a családban a neki természetesen, születésénél fogva jogosan járó helyet, akkor nincs többet szükségetek egymásra, és elengedheted őt lélekként magadból. Akkor élheted az életedet. Te. Abból a lélekből, amely a tied.
Lépcsőkön megyünk felfelé. Minden lépcsőfokon ül egy családtagunk, aki lehet, hogy még él, de az is lehet, hogy már nem, nem is ez a fontos, hanem az, hogy kér tőlünk valamit: mondjuk, hogy hadd élje meg rajtunk keresztül, általunk ezt, vagy azt … Bármit. Szerelmet, bántást, igazságot…. Megteheted, hogy nem engeded, és elzárod magad tőle, ennek viszont az a következménye, hogy ő meg nem enged tovább a lépcsőn. Ő is ott ül, és te is ott ülsz, akár nagyon hosszan. Valakinek engednie kell. Ha te engedsz, akkor tovább mehet ő is, te is. Minél magasabban vagytok energetikailag, annál inkább biztos lehetsz abban, hogy nem fog olyat kérni tőled  ez a lélek, hogy bántás valakit. Ilyet már nem akar megélni benned. Ez egy fajta tisztulás. A lélek bizonyos magasságban kitisztul. Egy idő után fentről rálát mindenre, és azt mondja, hogy önmagamat bántom, ha mást verek. Önmagamat bántom, ha mást kibeszélek. És ez is megoldódik. Segítettél neki, és magadnak is. De csak így lehet.
 Először is, ha össze akarsz a családtagjaiddal kapcsolódni, olyanná kell válnod kicsit, mint ők. Különben nem fogadnak be. Ilyen a család. Minél magasabban vagy energetikailag, annál inkább oda kell „lecsúszni”, ahol a család tart. Nem azért, hogy lesüllyedj oda, hanem azért, hogy mutasd nekik az utat. Ha már tudod, melyik irány vezet lefelé, akkor vissza fogsz találni a saját magasságodba, légy nyugodt! Ha viszont nem tudod az irányt, akkor még nem voltál elég mélyen. Ebben az esetben viszont ne értékeld túl magad! Ne vezesd őket, mert nem találják az utat a te vezetéseddel, hiszen te sem jártál ott, ahova ők tartanak. Akkor vezess, ha biztos vagy az irányban. Ezeket kell megértened ahhoz, hogy azt is megértsd, ki vagy. Ha megérted, mérd fel azt is, hogy miben vagy jobb, és miben rosszabb, mint ők?  Ha jobb vagy valamiben, akkor abban vezethetsz. Ha pedig más valaki jobb valamiben, akkor hagyd, hogy ő vezessen. Akkor egyensúlyban haladtok. A családnak ez a lényege. Ez a tanítása. Az, hogy mindenki jó valamiben. De ha te azt hitted el, hogy mindenben jobb vagy, nagyon nehezen haladsz, mert az ősök folyamatosan mutatják számodra, hogy nem jó az irány. És akkor eltévedsz. De a család mindig képes visszafogadni! Ha mindenki szereti egymást a családban, csak te nem tudtál beilleszkedni, akkor neked kell először velük kapcsolatot kialakítani, hogy közelebb kerülj hozzájuk.

Mutasd meg, hogy tudsz más is lenni! Hogy tudsz szeretni elvárások nélkül is! Ha tudsz, fel fogják ismerni és viszont szeretnek. Egyszerűen elkezdenek elfogadni. Ha elfogadnak, gyógyul a tested. Ha befogadnak, meggyógyultál. A fizikai test jelzi a családi kapcsolatainkat. Minden elhatárolódás a testben megnyilvánul meg. Érelzáródásokban, szövetszaporulatokban, nyirokkeringési rendellenességekben, és így tovább. Ne élj elzárva, egyedül! Nyiss a családod felé, és próbáld megérteni őket, saját magadért. Ha ez nem megy, akkor gyermekeidért. Minél több energiablokkot megoldasz te magad a családban, annál kevesebbet kell a gyermekeidnek megoldani. Szeresd magad, vagy a gyermekeidet annyira, hogy véget vess a családban zajló harcoknak vagy éppen elakadásoknak. Sok sikert hozzá!