A földenergia az, amit a föld megteremt és sugároz számunkra és amit a földből be tudunk fogadni. A föld az életet is adja nekünk, hiszen anyag nélkül, a föld energiája nélkül nem létezünk. A négy elem közül egyik sem kell, hogy hangsúlyosabb legyen, mégis talán a földenergia ismerete a leghiányosabb számunkra. A földenergia a táplálékunk: abból élünk, létezünk. De vajon mit eszünk? Mivel éltetjük vagy tartjuk életben magunkat? A föld által megtermelt élelmek mindegyikéhez jogunk van: nekünk adta a Jó Istenünk. Mi mégis változtattunk azon, hogy valójában mire is van szükségünk. Nem esszük már csupán azt, ami a földön megterem számunkra. Esszük viszont azokat, amelyeket az ember alkotott. Az ember kísérletezik: azért is, hogy fejlődjön és azért is, hogy több legyen, mint az Isten. Nem az a baj, hogy Isten fölé akarunk emelkedni, hanem az, ahogy Isten fölé akarunk emelkedni: csalással. Csalással, mert ha olcsó élelmiszereket állítunk elő - ami már régen kiderült, hogy árt az emberiségnek -, akkor a hatalmas profitot arra kellene fordítani, hogy a tönkrement emberi testeket megjavítsuk. Ehelyett újabb “ételeket” kreálunk, újabb méreganyagokat juttatunk be a szervezetünkbe, ami időről időre egyre kevésbé tolerál. A tolerálás attól függ, hogy milyen régóta szennyezzük. Pont úgy működik testünk, mint a föld. A föld is elég sokáig tűrte a szennyezésünket és próbálta tisztítani, tisztán tartani magát. A föld már egy jó ideje képtelen a tőlünk kapott szennyet feldolgozni, ezért haldoklik. Az a föld, amelyen élünk, haldoklik. A föld ugyanúgy él, mint mi. A föld a mi életünk elsőszámú éltetője.  Ha a föld meghal, akkor mi is eltűnünk a létezők közül. A föld olyan, mint a testünk a rákos daganat számára. Nem tud a daganat élni a testünk táplálása nélkül, de a daganat ki tudja nyírni a testünket és ezzel ő maga is meghal. Így élünk a földünkön. Nem vesszük figyelembe, hogy mi is valaminek a részeként élünk. Valami olyan egységet alkotunk, amelyről nekünk nincs tudomásunk. A föld viszont érti a mi szerepünket az egészben. Ha a föld érti, akkor tanulhatunk tőle. Továbbra is megtermeli számunkra, ami életet ad nekünk. A húst, a zöldségeket és a gyümölcsöket. Nem termel kémiai vegyületeket, amelyeket nem tudunk megemészteni. Nem termel Colát és nem termel számunkra értelmezhetetlen génmanipulált élelmet. Miért? Mert nem elpusztítani akar minket, hanem szimbiózisban szeretne élni velünk: azzal, aki eddig gyilkolta őt. A föld még mindíg nem adta fel, hogy mi egyszer képesek leszünk megérteni: nem tudunk egymás nélkül élni. Úgy, ahogy a testünkben lévő baktériumokra is szükségünk van egy bizonyos mennyiségre, úgy a földnek is szüksége van az emberre, ha már az ember megérti, hogy mi a szerepe itt a földön, mert valamiért ide születünk. Nem lehet egy életen át gyermekként élni. Nem lehet egy életen át nem vállalni felelősséget, ezért tanít Istenünk arra, hogy ha gyermeket vállalunk, akkor felelősséget kell vállalnunk érte. Ez a felelősség tanított meg minket arra, hogy ha tönkretesszük élőhelyünket, akkor gyermekeinknek, unokáinknak már nem lesz hol élnie. A föld nemcsak élőhelyünk, hanem táplál is minket. Amikor már a reklámok is azt sulykolják, hogy az élő élelemnél sokkal jobb a műanyag, akkor már fel kell ébrednünk. Hogy gondolhatjátok, hogy gyermekeink számára jobb a Milumil, mint az anyatej, hogy gondolhatjátok, hogy a szintetikusan előállított táplálékok jobban beépülnek, mint az élők? Hogy gondolhatjuk, hogy egy üzlet fontosabb, mint az emberi élet? Könnyen jutunk el ide gondolkozásunkban. Miért? Mert mindenkinek pénzre van szüksége. A pénz is egy földenergia: anyag és arra találták ki, hogy értéket adjon a számunkra fontos vagy kevésbé fontos dolgoknak. Az érték attól függ, hogy te éppen hol tartasz. Ha beteg vagy, akkor számodra az a legnagyobb érték, amitől meggyógyulsz. Ha egészséges vagy, akkor számodra az egészséged fenntartása az érték. Mást eszünk, amikor betegek vagyunk és mást, amikor tovább erősítjük magunkat. Egy beteg ember nem tudja a föld legjavát magába fogadni, mert számára az kilökődéssel vagy akár hányással végződik. Neki az olcsóbb élelmek kellenek, amiket éppen be tud fogadni. Az olcsó és az értéktelen műanyag nem ugyanaz. Az egészséges ember pedig rengeteg gyümölcsöt kíván. Képes bármennyit megenni belőle. Az egészség viszont csodálatos emberré tesz bennünket. Kedvesek, okosak, bölcsek az egészséges emberek, míg a betegek gonoszak, bántók és felfuvalkodottak lesznek. Min múlik az egészségünk? Azon, hogy miket eszünk, mennyi és milyen tiszta vizet iszunk, hogyan és hol lélegzünk és hogy mennyi fényt, azaz napot fogadunk be és milyen módon a testünkbe. Ez a kulcs, ami a mi testünk egészségéhez vezet. Ezzel nem fognak egyetérteni azok a hatalmas cégek, amelyek műanyag élelmiszerek gyártásával és forgalmazásával keresik kenyerüket. Te viszont gondolkozz. A tested képes lebontani azt, ami élő: például a zöldséget, a gyümölcsöt és a húst. Amikor az élő élelem bejut a testedbe, akkor elindul egy emésztési folyamat, amihez ki vagy alakítva: ahogy a Jó Isten megteremtett. A műanyagot ugyanúgy, ahogy a föld nem képes lebontani, ugyanúgy mi sem. Ha beviszed a testedbe, akkor a baktériumok és a gombák el fognak lepni. Miért? Mert a földön ők a felelősek azért, hogy a szemetet lebontsák. Ők bennünk is képesek lebontani a szemetet, de ha elszaporodnak bennünk, akkor egy idő után már bármit eszünk, ők fogják a bennünk lévő élelmet hasznosítani, hiszen nekik is kell táplálkozniuk: és ha mi már nem jutunk tápanyaghoz, akkor elsorvadunk és meghalunk. Ha már érted a lényeget és elkezdesz azon gondolkozni, hogy mit is egyél, nem lesz könnyű dolgod. Egy ideig még jó lesz számodra mindaz az élő gyümölcs, zöldség és hús, amit kapsz, majd egy idő után leáll a fejlődésünk. Nem elég tápanyag jut a testünkbe akkor, ha a gyümölcs sokkal előbb lett leszedve, mint hogy megérett volna. Nem elég a tápértéke annak a zöldségnek, ami hónapok óta ott van a boltban és nem tud hozzánk tenni egy olyan hús, ami ugyan már az ingerküszöbünket nem érinti meg, de büdös, mint a dög. Miért? Mert akkor, amikor az állat levágásra kerül, ellepik a baktériumok és a gombák. Feladatukat teljesítik, lebontanak. Amikor mi azt esszük, ami tele van gombával és baktériummal, az már rohad. Rohad és bomlik. Ez nemcsak a húsra vonatkozik, hanem a zöldségekre is: az pedig megbetegít minket. Mi nem dögevők vagyunk, ezért a gyomrunk is másra van kialakítva. A gyomor képes gyomorsavat termelni, ami bont, de nem képes olyan savat termelni, mint egy varánusznak például, ami a méreganyagok nagy részét fel tudja oldani. Saját magunkkal kell megismerkednünk és el kell helyezni magunkat újra a táplálékláncban, hogy megtaláljuk a helyünket és visszatérjünk oda, ahol a föld javai újra elérhetőek lesznek számunkra: ahol a föld akar számunkra újra teremni. Ahol megtanulunk együtt élni azzal, aki az életet adta és azóta is táplál minket: a FÖLDDEL. A föld az életünk. Mi magunk pedig tönkretesszük az életünket. Erről írok legközelebb.

A víz az az elem, ami szervezetünk legnagyobb részét képezi. Amikor elegendő víz van bennünk, akkor alkalmasak vagyunk arra, hogy vezessük az információkat magunkban. Szervezetünk ilyenkor úgy működik, mint egy villanyvezeték. A vezeték képes az áramot vezetni. A mi vezetékeink a vérhálózat, a nyirokkeringés, az idegpályák szintén vezetnek valamit: a vérhálózat a vért, a nyirokkeringés a nyirkot, míg az idegpályák a bennünk futó információkat. Az információk származhatnak tőlünk vagy bárki mástól. Minden információ - amit átengedünk magunkon - hat ránk. Az is, amit magunkról beszélünk: szépet vagy bántót és az is, amit rólunk, nekünk mondanak. Az információk lehetnek gonoszak is, ezért a védekezést meg kell tanulnunk. Ha az idegpályánk összeszárad, mert nagyon kevés víz jut a testünkbe, akkor bántó emberek leszünk, akik nem tudnak mást adni, mint bántást. Ha az idegpályáink megfelelő mennyiségű víz által működnek, akkor “ki vagyunk párnázva”. Sokkal nyugodtabbak, békésebbek vagyunk. Az egyensúlyban lévő ember nem bánt. Az, aki ki van mozdulva az egyensúlyából, az mindig valakit bántani akar. Nem akar a saját hiányosságaival szembesülni. A bántó ember biztos, hogy valamilyen hiányt él át. A szervezetünket mi magunk tudjuk feltölteni. Ha sokáig nem ittunk vagy nem ittunk rendszeresen, akkor biztos, hogy minden össze van száradva bennünk. Ha a sivatagban sokáig nem esik az eső, akkor minden kiszárad, látszólag meghal. Amikor viszont elindul az esős évszak, minden kivirágzik, újra éled. Azok a növények is, amire azt gondoltuk, hogy meghalt. Saját növényeinket is újra tudnánk éleszteni, ha megértenénk, mit is jelent a víz. A víz, ha hiányzik, nem tudunk élni, ha viszont túl sok van belőle, akkor is meghalunk általa. A túl sok víz a növényeket is megöli. Amikor valakiben túl sok a víz, akkor túl lágy lesz, kihasználható, könnyen bántható. Ha kevés valakiben a víz, akkor kemény, makacs, konok ember lesz. Mi vagyunk a saját magunk számára felállított iskola. Az élet tanít minket és a saját iskolánkat járjuk. Ahogy a napocskát is megtanultuk értelmezni, úgy van szükségünk a víz megértésére is, hiszen fényből, vízből, levegőből és földből lettünk. A víz elem által feltöltődnek a sejtjeink, a szerveink, a szöveteink és vezetik az információt bennünk. Amikor a vérből hiányzik a víz, akkor besűrűsödik a vér. Amikor a vérünk sűrű, akkor nem tud az az információ áramolni bennünk, ami kellene. A vér a családunk. Minden családban vannak konfliktusok, de a tudás segít megoldani azokat. A vér sűrűsége azt jelzi, hogy a te áramlásod nem elég intenzív a családodban: nem veszel eléggé részt benne. Ilyenkor lelassul a vér - azaz te is - és összesűrűsödik. Amikor túl sűrű a vér, akkor csomók, problémák képződnek benne. Ezek a csomók a megoldatlan, át nem beszélt konfliktusok, problémák. A vér szintén rólad is szól. A saját szeretetünk, saját érzelmeink csatornája is. A lélek a vérben áramlik és a szívben lakik. A szellem pedig az agyban lakik és az idegpályákon keresztül jut el minden sejthez, csak úgy, mint a vér a vérhálózaton keresztül. Az információkat bennük mi generáljuk vagy mi engedjük meg, hogy áramolhassanak bennünk. A vér a családunk információit áramoltatja, benne a mi információinkkal együtt. Amikor a családi konfliktus felerősödik, akkor a vérben változások jönnek létre. A bántás átalakítja a sejteket és a sejtek azt az információt szállítják tovább. Mi szülők nem is sejtjük, hogy mennyire meg tudjuk betegíteni gyermekeinket a szavainkkal, amíg a tetteinket nem is elemeztük. A szavak a hangunkon keresztül behatolnak a testünkbe. Azok a szavak hordoznak információt. Amikor ez bemegy a testbe, két dolog történik: vagy elindul az áramlással és végigmegy a sejteken, vagy bemegy és a csomókban - amik állnak a testben - megakad. Amikor egy információ megakad egy testben, akkor rengetegszer fogod felhozni azt, hogy mivel is bántottak téged. Állandóan ugyanaz fog feljönni benned. Azt érzed, hogy soha sem tudod elengedni azt a bántást, és akár egy életen át hordozhatod. Amikor viszont elég víz van a testedben, ami engedi átáramolni az információkat, akkor elengeded a bántást, miután megértetted azt, annak tanítását. Elengedni csak az tud, aki megfelelő módon fel van töltve vízzel: VÍZZEL, nem málnaszörppel. A víz vezeti az információt és képes elengedni a testből izzadással, vizeléssel, sőt a nyákot pedig orrfolyáson keresztül. Az idegpályák is képesek összecsomósodni, ha ott sem kapnak elég vizet. Összeszáradnak, sőt ettől, hogy kiszáradtak, törnek is. Ahol eltörik egy idegpálya, ott az ingerület nem áramlik tovább. Ha eltört, akkor meg kell gyógyítani. Minden sejtünk meggyógyításához ugyanaz a négy elem kell: a föld, a víz, a levegő és a tűz. Most a víz szerepét írom le egyszerű, érthető formában, hogy megértsétek, miért fontos. Amikor iszunk, beáramlik a testünkbe a víz. Megnyugtat és feltölt. Amikor ritkán iszunk, mint ahogy a sivatagban is ritkán esik az eső, akkor először csak kevés vizet vagyunk képesek befogadni. A többlet átmegy rajtunk. Kiizzadjuk, kipisiljuk azt. Ha viszont szeretnénk gyorsan feltölteni magunkat vízzel, akkor azt is végig kell gondolnunk, mik azok az anyagok, amelyeket folyamatosan ki kell mosnunk magunkból. Egyszer az információkat, a bántásokat és másodszor pedig azokat a méreganyagokat, amelyeket a táplálkozásunkkal, a rossz levegőn való tartózkodásunkkal vagy akár a napocskánkból (amely számunkra szintén tartalmaz bántót is) fogadunk be. Ehhez mindhez vízre van szükségünk. Ha gyorsan akarjuk feltölteni magunkat vízzel és tudjuk, hogy először a nagy részét ki fogjuk pisilni, akkor megvonhatjuk magunktól egy időre a táplálékot és könnyebben tudjuk a vizet befogadni. Miért? Mert a táplálkozással visszük be a legtöbb méreganyagot: azt a méreganyagot, amit mi emberek állítunk elő, üzleti megfontolásból. Amit eszel, azzá leszel. Erről írok legközelebb.