Két betegséggel - a rákkal, és a szív- és érrendszeri problémákkal - mindenki találkozik, sajnos mindkettő vezető halálok Magyarországon. Nincs olyan család, amely ne lenne érintett, amelyikben ne lett volna olyan családtag, aki ne betegedett volna meg ezek közül a betegségek közül valamelyikben. Még akkor is volt- egészen biztosan – ha a többi családtag nem tudott róla. Miért vagyok biztos benne? Mert ismerem a betegségek okát. Ha valaki egy családtagjától elzárja magát, egészen biztos, hogy idővel valamilyen ér elzáródása lesz. Ha pedig valaki ismeri - talán nem is tudatos szinten - és érzi a családja gyűlöletét, óhatatlanul születik benne egy-két olyan sejt, amely károsodott a gyűlölet miatt. Elég a rákhoz néhány hibás, károsodott sejt, ami tovább osztódik és daganattá nő.
A sejtek két ok miatt halnak el. Jó esetben azért, mert elöregedtek, és helyettük újat hoz létre a test. Más esetben azért, mert rosszat beszélnek egy emberről. Ha a sejtek elhalnak, a szervezet azonnal képes újabb sejtek létrehozására. Miből? Abból az energiából, amely körül vesz minket. Ha szeretet vesz körül, akkor abból, ha félelem és bántás, akkor abból. Ha gyűlölet, harag, indulat, féltékenység, akkor pedig abból. Ezek mind energiák. Minél jobb minőségű új sejteket akarunk létrehozni, annál jobb energiának kell velünk kapcsolódnia. De ehhez tudnunk kell, hogy mi is az energia? Irányított érzelem. Ez az az erő, amely hat. Ha azt akarom, hogy szeressenek, szerethetővé válok. Ha azt akarom, hogy gyűlöljenek, úgy viselkedem, hogy ne tudjanak szeretni. Miért akarja valaki azt, hogy ne szeressék? Mert ő maga sem tud eléggé szeretni. Miért nem? Mert fél kimutatni az érzéseit. Fél, hogy félreértik. Fél, hogy valami olyat mutat magából, amelyről ő sem tudott. Érzelmet. Olyan érzelmet, amely őt magát is megérinti.
Egy ember beteggé tudja tenni magát, társait, környezetét azzal az energiával, amelyet kibocsájt, vagy azzal, amelyet megtart, magába fogad. Ha az ember jó energiát, azaz kedvességet, szeretetet fogad be, akkor a testében egészséges sejtek születnek belőle. Ha pedig rossz energiát, azaz bántást, gyűlöletet fogad magába, beteg lesz, azaz károsodott sejteket hoz létre. Miért? Mert az energia és a hozzá kapcsolódó hitrendszerek teremtenek. Rossz  állapotú energiából rossz állapotú teremtés születik. Ha félelemmel megyünk felvételizni, fél elemet, azaz hiányt, tökéletlenséget teremtünk. Bajt. Ha viszont szeretet energiával, bizalommal, hittel kezdünk neki a teremtésnek, vagyis a sikeres felvételi vizsgának, akkor felvesznek minket. A szeretetenergia – ebben a példában - tanulni segít, mégpedig olyan módon, hogy újabb sejteket hoz létre abból az energiából, amit szeretetnek, hitnek vagy bizalomnak hívunk. Ha egészséges, erős energiával töltekezel fel, akkor ragyogó, élettel teli, nagy sejtek keletkeznek a testedben. Minél nagyobb egy sejt, annál több információ fér el benne. Minél több információ fér el benne, annál többet tud befogadni, abból, amit a gazdája megtanul. Magyarul: nagyobb, egészségesebb sejtekből felépülő agyba több tudomány fér. Nem mindegy, hogy olyan aggyal felszerelkezve mész felvételire, amely hiányos, hitetlen, nem teljes, vagy olyannal, amely nagy sejtekből áll, sok minden tárolható benne, belefér az összes információ, ami a felvételi sikeréhez szükséges. Láthatod, ennyire fontos, hogy milyen sejteket engedsz el, és milyeneket hozol létre! Az újak mindig jobbak kell, hogy legyenek, mint a régiek. De ahhoz, hogy jobb sejteket hozz létre, olyan energiára van szükséged, amely nagyobb tudatosságú, jobb állapotú sejteket szül. A sejtek fényből és élelemből születnek. A fénynek nevezzük a sejthez hozzáadott szellemi, isteni információt, míg a sejt fizikai, anyagi valósága az elfogyasztott tápanyagokból jön létre.
Nem mindegy tehát, hogy mit eszünk! Minél alacsonyabb az élelem energiaszintje, annál rosszabb minőségű sejtek születnek belőle! És minél alacsonyabb a magunkba fogadott fény koncentrációja, annál silányabb lesz a sejtek információs állománya.
Tehát a sejtek születését, pontosabban a minőségi sejtek születését befolyásolja az élelem minősége, és a hozzáadott információ milyensége. Ha kedvesen beszélünk egy gyermekről, nagyon sok finom, éltető fény gyűlik köré. Ebből kezd el teremteni. De csak a teremtés egyik fele, a sejtek születéséhez tápanyag is szükséges. Jó minőségű fény tud egészséges sejteket létrehozni, főleg anyatejből, de ahogy már mondtam, a rossz minőségű fény, hitvány táplálékkal, rossz állapotú sejteket szül. Minél több a rossz minőségű sejt él bennünk, annál kevésbé leszünk egészségesek.
Szép lenne, ha a gyerekeink egészségéhez elég lenne a szerető és egészségesen táplálkozó család. Sajnos, nem így van. Vannak a világban rosszakarók is. Vannak rossz energiák, és vannak olyan sejtek, amelyek rossz szándékból, és rossz táplálékból születnek. Tulajdonképpen ez az, amibe egy idő után belehalunk, persze csak akkor, ha nem hiszünk abban, hogy meg gyógyítjuk magunkat, ha nem hiszünk abban, hogy emberek szeretnek, ha nem hiszünk abban, hogy jót is tudunk kívánni másnak. Ha tényleg így gondoljuk, egyszer csak azt tapasztaljuk, hogy rengeteg betegség van körülöttünk. Talán eszünkbe sem jut, hogy mi magunk teremtjük, és mi magunk bántjuk egymást vele! Nem akarjuk, de mégis tesszük. De ha tudjuk ezt, tehetünk is ellene. Ha valakit állandóan szidnak, beteg lesz. Ha valakit folyton dicsérnek, gyógyul. Persze, ebben az esetben is pontosan tudnunk kell, honnan indulunk, és ezúttal is nagyon fontos a fokozatosság. Meg kell értenünk, hogy nem vehetünk hirtelen 180 fokos fordulatot, olyan nincs, hogy éjjel nappal dicsérjük azt, akit eddig folyton szidtunk.
Miért? Nem lenne ez feloldása a rossz karmának? Nem lenne ez gyógyítása a megbetegített testnek? Nem. Furcsa paradoxon: Ha valakit egyfolytában dicsérnek, akit eddig csak bántottak, szidtak, nem tud befogadni hirtelen ennyi áldást. Csak keveset. Ha egy keveset befogad, akkor - az addigi állapotához képest, jobban lesz.  A jóból új sejtek születnek. Az újabb sejtek, új információt hordoznak. Persze nem születhetnek azonnal tökéletes sejtek egy olyan emberben, akiben eddig hibás sajtosztódási program futott. Ekkora ugrást nem bírna el. Túl nagy volna a meglévő, és az új sejtek közötti rezgés különbsége, kivetné magából a tökéletes részt a test. Ugyanez a helyzet a szervátültetéssel: ha nagyon beteg a test, akkor egy tökéletesen egészséges szervet be sem tud fogadni. Ki fogja vetni magából a test, és akkor hiába akarták a legjobbat adni neki, meghal. Mert az, amit kapott nem volt kompatibilis azzal, amije volt. Ha érted, hogy eddig miről beszéltem, tudni fogod, mit kell tenned: ha eddig nem szeretted, a kezd el szeretni az illetőt, akit gyógyítani akarsz. De ne minden szeretetedet vetítsd rá – lelkiismeret-furdalásból - mert azzal csak ártasz neki! Csak annyit tud befogadni, amennyi a  realitás. Ha nem szeretted eddig, csak egy kicsit szeresd.
Úgy tudsz jól segíteni, ha másik testének alaprezgését, fényét, szeretetét helyesen tudod értelmezni. Ezt kell kiindulópontnak tekinteni, és ehhez képest kell többet adnod. Pont annyit, amennyit még be tud fogadni. Ha kevesebbet kap, meghal. Ha többet, szintén meghal. Az a lényeg, hogy felismerjük, honnan indulunk. Mindez az imára is vonatkozik: csak annyit kérjünk a szeretteinknek az imáinkban, amennyit a másik képes elfogadni. Ne adj több szeretetet sem, mint amit a másik ember még jó érzéssel elfogad! Ha sok neki, rosszabbul lesz tőle, nekünk viszont az a célunk, hogy fölfelé vigyük az illetőt. Megesik, hogy egy orvos, vagy egy gyógyító túladagolja a segítséget. Mindent meg akar tenni, hogy meggyógyuljon a paciens. Szeretetből, kedvességből, pénzért, bármiért. Nil nocere! Ne árts! – ez a gyógyítói etika egyik alapmondata.  Ha már nem tudsz segíteni, legalább ne ronts a helyzeten! Ez a lényeg! Nem elég tudnod, hinned, hogy minden meggyógyítható, de azt is fel kell tudnod ismerni, hogy milyen terápiának van értelme!
Egy ember szenvedése, betegsége akkor is visszafordítható, ha csak pont annyit kap fényként, szeretetként, energiaként, amennyire éppen szüksége van. Pont, mint a gyógyszerek esetében: hajszálpontosan kell meghatározni a dózist ahhoz, hogy a kívánt eredményt érjük el. A beteg test először nagyon kicsit tud befogadni. Aztán, ahogy befogadta az energiát, azaz integrálta, lehet a következő gyógyító dózist adni. Gyógyíthatod tovább, de tudd azt is, hogy ettől még nem szűnik meg a szenvedése egy csapásra, hiszen nagyon mélyről indítottad el. De ha egyszer elindul, végig is akar menni az úton. Gyógyulni akar. De szenved. Akkor is, ha jót akartál, vagy jót akart az orvos. Számára azt jelenti a jó szándék, hogy mindenáron gyógyítani fog. Ha gyógyítani fog, akkor lehet, hogy csak meghosszabbítja a szenvedést, mert eltolja a halált. Vannak olyan betegségben szenvedők, akiknek már teher a gyógyulás, szenvednek, és nem értik, hogy miért nem halhatnak meg? Mert nem engedjük. Nem engedjük, mert megesküdtünk, hogy megmentjük azokat, akiket lehet. De mi van azokkal, akiket nem lehet? Azokat is meg akarjuk menteni. Miért? Mert nem értjük a halált. A halál sok esetben a beteg testben szenvedő léleknek megkönnyebbülés. Hálás, ha kiléphet a haldokló testből. Gyakran megesik, hogy nem tudja, hogyan kell. Előbb meg kell megértenie, hogy a lélek fény. Fény, amely bekapcsolódik egy testbe, az anyagba, tápanyagokból felépíti magát, és megszületik. Egyszerűen ennyi a lélek leszületése. Ha egy lélek elmegy, újra leszülethet. Ide, akár újra a Földre, akár újra ugyanabba a családba, akár újra férfiként, vagy nőként, egy egészségesebb, jobb testben. De ha mi nem hiszünk ebben, akkor végtelenségig meg akarjuk hosszabbítani az életet, mindegy, milyen állapotban is van a test, csak éljen. De a testek ettől még nem tudnak tovább élni. Ahhoz szeretet kell, hogy jobb állapotú sejteket hozzanak létre. Jó energia kell ahhoz, hogy akarjanak élni az emberek. Ha az emberek már nem akarnak élni, nem jó állapotú sejteket hoznak létre, és elkezdődik a testben a hanyatlás. A hanyatlás nem más, mint rosszabb állapotú sejtek születése. Ha pedig rosszabb állapotú sejtek születnek, akkor elöregszik, és elhal a test. Ez a halál útja.
A halál útja, hogyan indul? Úgy, hogy egy ember rossz megjegyzéseket, gonosz dolgokat kap valaki mástól, vagy éppen magától. Minél rosszabbakat mondasz magadra, vagy másra, annál rosszabb állapotú sejtek fognak termelődni. Ha viszont jó állapotú sejteket akarsz magad, vagy mások számára, kezd el dicsérni magadat, vagy a másikat. Úgy, hogy befogadható legyen, számodra, számára. Ha túlságosan dicséred, nem fogadja be. Ha aluldicséred, megbántod és ártasz neki. Ha az emberek gyógyulni, szépülni, „kedvesülni”, vagy „ barátságosulni” szeretnének, meg kell tudniuk, kicsodák is ők valójában?  Mi az igazság? Hol tartasz, mit hiszel magadról, és hol tartanak körülötted azok, akiket dicsérni kell? Egy jó tanulót könnyű dicsérni. Az be tudja fogadni. De egy rossz tanuló, aki ehhez nincs hozzászokva, csak annyit tud befogadni, amennyit még el tud hinni magáról. Ha túldicséred, egyszerűen nem hiszi el, nem is fogadja be. Továbbra is rosszul teljesít. Ha segíteni akarsz neki, annyit dicsérd, amennyit elfogad. Épp amennyit be tud fogadni. Nem többet, és nem kevesebbet.
Ugyanez vonatkozik minden betegségre, a rákra is. Pont annyit adj, amennyit be tud a beteg fogadni. Ha nagyon előre haladott rákos, nem csak új sejteket kell létrehozni, hanem meg kell ölni a beteg, rossz programú sejteket is, hogy helyettük jó állapotú sejtek születhessenek. Ha túl gyorsan ölünk, túl gyorsan kell újat szülnünk. Ha nem megy az hibás sejtek megölése, nem tudnak újak születni. Óriási segítség az orvos, aki kemoterápiával, sugárkezeléssel, gyógyszerek különböző válfajával elindítja a hibás sejtek halálát! A halál viszont nem lehet gyorsabb, mint az újjászületés. Minden egyes károsodott sejtnek kell egy kis idő, amíg eltávoznak a hozzá kapcsolódó rossz energiák is. Ha ezek az energiák a testben maradnak, és egyből újabb sejtet hoznak létre, akkor ugyanolyan rossz állapotúak lesznek, mint azok, amik elpusztultak. Hagyjuk meg a sejt halála után a kiüresedés idejét, és új lendülettel, kedvesebb hittel, kedvesebb energiákkal teremtsünk újabb sejteket! Ha nem volt meg ez az idő, akkor újabb beteg sejtállomány születik. Ha elég az idő, akkor jó minőségű táplálékkal segíthetünk jobb sejtek születésének. A születés mindig a halál után történik. Egy sejt elhalása, azonnali újjászületést generál. Javítsuk meg sejtjeinket! Gyógyítsuk meg magunkat. Kezdjünk új gondolkodást, azért, hogy tovább éljünk. Azért, hogy egészségesebben éljünk tovább. Minél tovább. Ha jó állapotú sejtjeink vannak, akkor hosszan, és jól élhetünk. Az már csak hab a tortán, hogy velünk együtt a környezetünk is megújul. Egészségesebb, szebb, kedvesebb, jobb gondolkozású lesz. És ez mindenkinek jobb.